Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

HORVÁTH M. FERENC: Vác város levéltárának története

HORVÁTH M. FERENC VÁC VÁROS LEVÉLTÁRÁNAK TÖRTÉNETE A városi levéltárakról A magyarországi városi levéltárak kialakulásáról meglehetősen kevés adattal rendelkezünk. Az eddigi kutatások többnyire a szabad királyi városi levéltárak történetét tárták fel, ami nem véletlen, hiszen e városok levéltári anyaga általában korábbi időszakra nyúlik vissza, mint a mezővárosoké, működésük biztosabb alapokon nyugodott, és ezért iratanyaguk is teljesebb.

1 Továbbá a teljes önkormányzatiságuk és belső igazgatási szervezetük korai kialakulása miatt - ellentétben a megyékkel, melyeknek állandó székhelyük is viszonylag későn lett - inkább voltak rákényszerülve és érdekeltek a levéltár fenntartásában. A 17. század második felétől királyi rendeletekkel szabályozták működésüket, később a levéltárosi állások megszervezését is szorgalmazta a királyi felügyelet. Ilyen külső kényszer a mezővárosok esetében gyengébben érvényesült. A mezővárosok földesurai általában a kommunitás működésének egészére vonatkozó statútumokban írták elő a jegyzőkönyvek rendszeres vezetését és az archívum rendben tartását, de mivel a földesúr és a város érdeke gyakran ellentétes volt egymással, az ilyen irányú földesúri felügyelet kevésbé volt hatékony. A Helytartótanács és a kamara ellenőrzési szerepe esetleges volt. A magyarországi városi levéltárak létrejötte, fejlődése szoros összhangban volt az írásbeliség kialakulásával és elterjedésével, valamint az „anyaintézmény", azaz a működtető városi közösség fejlettségével, jogállásával. Az önálló városi lét alapját képezték a különleges jogok, a privilégiumok és a birtokjogok, s az ezekhez kapcsolódó iratok alkották a titkos levéltár (archívum secretum) állományát. (Hogy e jogokat biztosító iratok megléte mennyire fontos volt, példaként említhetjük, hogy Vác városa 1743-ban küldöttséget menesztett Pozsonyba, a kamarai levéltárba, hogy „városunk régi szabadalmait és privilégiumait illető levelek"-et felkutassa, azokat, melyeket állítólag még I. Géza király adományozott a városnak. Nemcsak az akkori küldöttség tagjai jöttek vissza üres kézzel, hanem a későbbi kutatók sem találtak a mai napig ilyen okleveleket.)

2 Habár minden városnak érdeke volt legfontosabb iratainak biztonságos megőrzése, és ezért szabályozták is a kezelésüket, a gyakorlatban ezeket nem mindig tartották be. Általában elmondható, hogy a városi levéltárak közül a sza1 Néhány az ide vonatkozó szakirodalomból: FEKETE NAGY Antal: A levéltárak kialakulása. Levéltári Közlemények (a továbbiakban: LK) 1936. 23-36.; PÁLFFY Ilona: Városi levéltáraink kezdetei. LK 1940-1941.; GÁRDONYI Albert: Vármegyei és városi levéltáraink a XVII. században. LK 1941-1945.; BORSA Iván: A magyar levéltárügy helyzete a Horthy-korszakban és a felszabadulás után. LK 1954. 14-55.; OLTVAI Ferenc: A makói városi levéltár működése. Levéltári Szemle (a továbbiakban: LSz) 1959. 1-2.; FELHŐ Ibolya: A magyarországi levéltárak története. LSz 1965. 1-2. 2 PML V. 401-a Püspökvác tü. jkv. 1743. febr. 8.; KARCSÚ Antal Arzén: Vácz város története. I-IX. Vácz, 1880-1888. I. 91-92. (a továbbiakban: KARCSÚ) 227