Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

BÖŐR LÁSZLÓ: A Pest Megyei Tanács Ideiglenes Forradalmi Bizottsága

ténykedést már nem fejtettek ki." Kicsit többet mond Dénes István a rendőrkapitányságon történt kihallgatásán: „Tevékenységünk a vb teljes működése mellett nem volt mérvadó, illetve ténylegesen nem működtünk. A sztrájkok ellen állást foglaltunk és a normális munka megindítására szerveztük a tanács dolgozóit. Erre stencilezett felhívást is adtunk ki."

88 1956. december 8-án kormányhatározat jelent meg a forradalmi bizottságok és más hasonló elnevezésű szervek megszüntetéséről. Ezt követően Dénes István felkereste Szabó Károly megbízott tanács- és vb-elnököt és a kormányhatározatra hivatkozva bejelentette a Pest Megyei Tanács Forradalmi Bizottságának megszűnését.

89 A forradalom után Amint azt az előzőekben láttuk, a Pest Megyei Tanács Ideiglenes Forradalmi Bizottsága rövid működése alatt legfontosabb feladatának a megyei igazgatás működésének biztosítását tartotta. Mindvégig törekedtek a törvényesség betartására, a törvénytelenségek és erőszakoskodások megakadályozására. A népszerűtlen vezetők és a tanácsi dolgozók között felmerült ellentétek megoldásában is megpróbálták a törvényes utat járni, az elbocsátások és felfüggesztések során igyekeztek a leghumánusabb megoldást megtalálni. A megyei tanács ideiglenes forradalmi bizottsága a megyében létrejött forradalmi, ill. nemzeti bizottságokkal kapcsolatot nem tartott, azokat nem szervezte. Nem álltak szembe a Kádár János vezette kormánnyal, a kormány rendeleteit betartva tanácsadó szervként együttműködtek a végrehajtó bizottsággal. A végrehajtó bizottság vezetői még 1956 decemberében is az együttműködést hasznosnak és eredményesnek minősítették. A megjelent kormányrendelet nyomán a forradalmi bizottság működését azonnal megszüntette és feloszlatta önmagát. A konszolidálódó államhatalom azonban mindezeket bűnnek tartotta, és hamarosan elkezdődtek a forradalmi bizottság tagjainak felelősségre vonásai. Mivel nem ismerjük az egykori bizottság tagjainak névsorát, jelenlegi ismereteink alapján nem tudjuk az ellenük elkövetett szankciókat nyomon követni. Nem tudjuk azt sem bizonyítani, hogy az intéző bizottság tagjainak 1957 elején történő távozásában mekkora súlya volt a kényszernek, és a tanácsi dolgozók racionalizálása során - mely a megyei tanács dolgozóinak 38%-át érintette - hány dolgozót bocsátottak el a forradalmi napokban elkövetett magatartásáért. Dénes István 1957. január 10-én kérte felmentését, mert édesapja ügyvédi irodájában kívánt ügyvédjelölt lenni. A részére kiadott távozási bizonyítványban Mátyás Boldizsár osztályvezető így írt: „(Dénes István) Munkáját lelkiismeretesen, szakértelemmel, kifogás nélkül látta el."

90 Ambrus Imre is kikerült az apparátusból, február l-jével a megyei temetkezési vállalat főkönyvelője lett. Tudomásunk szerint az intéző bizottság további három tagja is más munkahelyen dolgozott 1957-1958-ban. Hárs Lajosné tanácselnök-helyettest a forradalmi bizottsággal Dénes István és társa bírósági pere. Dénes István kihallgatási jegyzőkönyve a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon 1957. március 21-én. Dénes István és társa bírósági ítéletének indoklása. Dénes István és társa bírósági pere 719. f. 224