Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

BÖŐR LÁSZLÓ: A Pest Megyei Tanács Ideiglenes Forradalmi Bizottsága

mentes, az iránymutató rendelet kiadása nem volt tovább halasztható. Előterjesztésében Lakatos Imre így érvelt: „Megítélésem szerint a Forradalmi Bizottság maga sem tudja, mit akar. Mivel egyébként sincs hatásköre a Forradalmi Bizottságnak rendeletek kiadására, így született meg az a gondolat, hogy a tájékoztatót a mai VB ülésen meg kell tárgyalni és a VB nevében ki kell adni."

81 A felszólaló vb-tagok valamenynyien egyetértettek a tájékoztató kiadásával és azzal, hogy - a korábbi megállapodástól eltérően - azt csak a vb adja ki. A megyei vb működéséről történő „életjel" adását rendkívül fontosnak tartotta az ülésen jelenlévő megyei főügyész és a megyei rendőrfőkapitány is. (A vb-ülés ennél a napirendjénél a forradalmi bizottságtól nem volt jelen senki.) így született meg a Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának 1/1956. számú rendelete valamennyi járási, városi és községi vb-elnöknek címezve. A rendelet leszögezte, hogy a forradalmi bizottságok feladata a tanácsok működésének elősegítése. A konkrét intézkedések, a szervezeti és a személyi ügyekben való döntések joga a forradalom előtti végrehajtó bizottságokat, illetve ezek vezetőit illeti meg. Kormányrendeletre hivatkozva közölték a helyi tanácsokkal, hogy „a forradalmi vagy hasonló elnevezésű bizottságok 1956. október 23-a után hozott határozatait felül kell vizsgálni" és azokat a felettes tanácsi végrehajtó bizottsághoz fel kell terjeszteni. A rendeletet melléklettel látták el, amely 12 pontban foglalta össze a helyi tanácsok legfontosabb feladatait, működésük megkezdését illetve a legsürgősebb teendőik elvégzését illetően. Jelentést kértek a tanácsok személyi változásairól, felmérést a közellátás valamint a mezőgazdaság helyzetéről, a károkról. Felszólították a helyi tanácsokat, hassanak oda, hogy valamennyi üzem, vállalat és szövetkezet a munkát haladéktalanul vegye fel. Utasítást adtak az iskolák és a mozik beindítására, továbbá felhívták a végrehajtó bizottságokat, hogy segítsék a karhatalmi szervek helyi működését. Tény, hogy Pest megyében ez a november 21-én - tehát a forradalom kitörését követően csaknem egy teljes hónap eltelte után - kiadott rendelet volt az első, amely állást foglalt a forradalom hatására megalakult demokratikus szervezetek működésével, a helyi közigazgatás konkrét feladataival kapcsolatban. E hosszas cselekvésképtelenség történt azalatt az egy hónap alatt, amikor a megye csaknem valamennyi településén a helyi tanácsok működésképtelenné váltak, új, demokratikusan választott szervek alakultak. A forradalmi illetve harci cselekmények következtében számos településen ellátási gondok jelentkeztek és - különösen a forradalom első napjaiban - a közbiztonsági helyzet is megromlott, nagymennyiségű fegyver került a lakosság kezébe. A korábbi tanácsi igazgatás visszaállítására tett intézkedések közé sorolhatjuk Asztalos Géza kormányösszekötő intézkedéseit Fekete Mihály megüresedett tanácsi, ill. vb-elnöki tisztségének betöltésére. Ezt ő rendkívül sürgősnek tartotta, mert az ideiglenesen megbízott Hárs Lajosnét nem tartotta jó megoldásnak. Véleménye szerint Hárs Lajosné túlságosan jó kapcsolatot tartott a forradalmi bizottsággal, mert fontosnak tartotta annak működését. A november 15-i vb-ülés után a Minisztertanács titkárságán javasolta, hogy Lakatos Imrét bízzák meg az elnöki teendő ellátásával. Nem nehéz Asztalos szándéka mögött észrevennünk, hogy a közismerten erőskezű, határozott Lakatos Imrét tartotta alkalmasnak arra, hogy „rendet csináljon" a megyeházán, bármi áron. Lakatos Imréről Horváth András, az MSZMP Pest Megyei Intéző PML Pest Megyei Tanács V. B. 1956. november 21 -i ülésének jegyzőkönyve .és melléklete. 222