Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

BALÁZS GÁBOR: A Floch-Reyhersberg család Pest megyei birtokainak államosítása

A közoktatás támogatása Mind Henrik János, mind pedig Alfréd saját gazdasági erejére támaszkodva kezdeményezte a helyi alapfokú oktatás fejlesztését. 1880. május 23-án Floch Henrik földbirtokos bejelentette, hogy állami iskolát alapított birtokán, amit azonban az iskolaszéki ülés elutasított. Vizsgálatot indítottak, amelynek eredményeképpen kiderült, hogy csupán 18 a tanköteles diákok száma, a tanító pedig nem rendelkezik tanítói oklevéllel.

4 Alfréd 1910-ben Sződrákoson a még ma is meglévő „Megbékélés ház" mellett, a • téglagyári ispán lakását iskolának alakította át, amely mellett tanítói lakást is berendeztetett. Az iskola egytanerős volt: az 1886-ban született Meszlényi Janka volt a tanítónő. Itt 1919-ig folyt a tanítás, ekkor ugyanis az 1920-ban beszüntetett téglagyárból elbocsátott munkások elköltöztek, és a szödrákosi iskola elnéptelenedett. Meszlényi Janka tanítónő ezért az 1919-ben alapított sződligeti iskolába ment át maradék tanítványaival.

5 „A szodrákos-szödligeti iskola részére vagyoni helyzetemet messze felülmúlva öttantermes iskolát építettem, amelyet ingyen bocsátottam rendelkezésre. Gondnoksági elnöke voltam a szödrákos-sződligeti, alsógödi és felsőgödi állami elemi iskoláknak, felügyelőbizottsági elnöke voltam a sződi és felsőgödi állami óvódáknak." - írja a lovag életrajzát ismertető levelében. Az év végi vizsgákra rendszeresen eljárt. Ezen felül még ingyen telket adott az alsógödi iskolának és az evangélikus templomnak.

6 A Pest megyei birtokok elhelyezkedése A család Pest megyei birtokai tehát Sződ környékén voltak, amely terület lakói eleinte szlovákok, de az idő előrehaladtával egyre inkább a magyarok kerültek többségbe. Sződliget területének pontos birtoklására az 1883-as Sződ nagyközség térképe utal. Az egész terület ekkor már a Rákos pataktól északra Csörög puszta, délre Sződrákos puszta elnevezéssel özvegy Dr. Floch-Reyhersberg Henrik birtoka. Sződ községhez tartozott a század elején Pusztacsörög, Sződrákos - ahol Floch-Reyhersberg Alfrédnak volt díszes régi úrilakja értékes fegyvergyűjteménnyel és régi bútorokkal -, Kisgöd és Göd puszták, továbbá Árpádmajor, Tarkás, Ilkamajor, Usztatómajor, Tecemajor és a csörögi szőlők. Sződliget jelenlegi belterülete 1912-ben még Csörög pusztaként szerepel. 1910-ben fia, Alfréd parcellázás alá bocsátotta 1910-ben a sződi megálló és a szödrákosi malomtól északra a váci határig terjedő birtokát. Ez a rész lett Sződliget telep, a mai belterület. Itt 1910-12-ben épültek az első házak, de az első világháború 4 PML XXXII. 5-b MÉSZÁROS László: A szödi iskolatörténete. 5 PML XXXII. 5-b GYENES János: Sződliget története 1945-1970. 37. (a továbbiakban: GYENES) 6 PML XXIV. 201-b Észak-Pest Vármegyei Földhivatal ir. 91/4/1947. 189