Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

ZÁBORI LÁSZLÓ: Politikai harcok Pest megyében 1945–1948 között

lett Pest vármegye törvényhatósági bizottságának 1948. március 20-án tartott díszközgyűlésén a miniszterelnök és a köztársasági elnök jelenlétében Házi Árpád diadalmasan jelenti be, hogy 401.208 kat. holdat osztottak ki a megyében a 60.035 juttatott között.

202 1948 folyamán a vármegye vezetésében teljességgel átvették a vezető szerepet a kommunisták. A többi pártok még jelen voltak, de csupán azért, hogy - a demokrácia látszatának megőrzése mellett - biztosítsák a kommunisták számára ekkor még lényeges „népfrontos" hátteret. Már 1946 végétől megfigyelhető, hogy a törvényhatósági bizottságban egyre inkább az MKP akarata válik uralkodóvá. Majd minden közgyűlésen határozati javaslatok tömegét terjesztik elő a kommunisták: egyszer a mezőgazdaság fokozottabb támogatásának szükségességéről, máskor az oktatás helyzeténekjavításáról szólnak, vagy épp a tisztviselők számára követelnek fizetésemelést. De javasolják az iskolák és a templomok (!) újjáépítését, a penicillin-akció kiterjesztését, a közlekedés feltételeinek javítását stb. A kommunista párt indítványainak tömkelegében vannak persze értékes, hasznosítható elgondolások is, többségük azonban semmi más, mint üres demagógia.

203 A kommunisták törvénydömpingjére a koronát az immár egyesült párt, az MDP első határozati javaslata tette fel, amit a törvényhatósági bizottság 1948. május 25-i rendes közgyűlésén nyújtottak be. Az előterjesztés mindenekelőtt a „népellenes" elemek eltávolítását sürgeti a közigazgatásból. (Pedig a tisztogatás, ha jól meggondoljuk, 1945 óta szakadatlanul folyt.) Majd a hangzatos célok felsorolása következik. (A 3 éves terv 2 és fél év alatt történő befejezéséről, az öntözéses földterület növeléséről, újabb 3 népfőiskola fölállításáról, népkönyvtárak, iskolák létesítéséről, új lakások, ipari létesítmények építéséről, az ivóvízellátás javításáról, a betegségek, az írástudatlanság elleni harc fokozásáról, a megyei állatállomány növeléséről stb.) A közgyűlés természetesen minden vita nélkül, egyhangúlag fogadta el a határozati javaslatot. A formálisan még létező pártok képviselői méltatták a két munkáspárt egyesülését és az MKP indítványát. Nem mulasztották el egyúttal magasztalni az egyházi iskolák, valamint a 100 munkásnál többet foglalkoztató üzemek államosításáról szóló törvényeket. Az MDP képviselője ezen a törvényhatósági bizottsági közgyűlésen megvonta az elmúlt 3 év harcainak mérlegét: „A vármegye közgyűlési terme nagy politikai harcoknak színhelye volt nem csak száz évvel ezelőtt, a magyar szabadságharc idején, hanem a felszabadulás után is, egészen a közelmúlt napokig... A vármegye törvényhatósági bizottságában is az a nagy politikai csata, amely a régi demokratikus erők és a múltat visszasíró polgári erők között lefolyt, a népi demokrácia győzelmével fejeződött be." Az MDP képviseletében Sebes Imre ünnepélyesen bejelenti még, hogy a „több mint 50 osztályáruló törvényhatósági bizottsági tagnak a közgyűlésből, a kisgyűlésből és a közigazgatási bizottságból való eltávolításával biztosítva van, hogy a Magyar Dolgozók Pártja iránymutató lesz a törvényhatóságban".

204 S valóban: az MDP határozati javaslatát az alispán utasítása értelmében fel kell olvasni minden PML XXI. 2-a Közgy. jkv. Az 1948. márc. 20-i centenáriumi díszközgyűlés jegyzőkönyve. A földreform Pest megyei vonatkozásairól lásd KÓTI János: A földért folytatott harc Pest megyében 1945-46 című tanulmányát. In: Pest Megye múltjából. Bp. 1965. De fontos adatok találhatók még: a Földreform 1945. Bp. 1965. PML XXI. 2-a, b Köz- és Kisgy. jkv. L. az 1947/48-as ülések jegyzőkönyveit. PML XXI. 2-a Közgy. jkv. Az 1948. máj. 25-i rendes közgy. jkv. 184