Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

ZÁBORI LÁSZLÓ: Politikai harcok Pest megyében 1945–1948 között

írásokat gyűjtöttek. Több egyházi személyt a megmozdulások szervezése miatt letartóztattak. A megye kommunista alispánja figyelmeztetni kénytelen a közigazgatás helyi szerveit, hogy intsék óvatosságra a papokat, mert bármiféle rendzavarásért, izgatásért ők lesznek felelősek.

194 Mindeközben a városi és községi képviselő-testületek valamint a nemzeti bizottságok egymás után foglalnak állást az iskolák államosítása mellett. A megye 232 községéből 224 az államosítás mellett foglalt állást, 3 helyen azonban leszavazták az előterjesztést, 5 településen pedig nem foglalt állást a képviselő-testület.

195 Ez a szórványos ellenállás azonban nem terjedt át a megye vezető testületeire. Különösebb vita nélkül előbb a megyei nemzeti bizottság, majd egy nemzeti parasztpárti (s egyébként római katolikus vallású) törvényhatósági bizottsági tag indítványára a vármegye közgyűlése (ahol is többször, legutóbb és legalaposabban épp az év elején sikerült alapos „rendet vágni") is egyhangúan foglalt állást az iskolák államosítása mellett.

196 Az ekkorra már alaposan megdolgozott és megfélemlített kisgazdapárti képviselők megszavazták a határozati javaslatot, ám a párt megyei vezetésének akadt némi gondja a tagság lecsillapításával. Az FKGP megyei központja kommunista nyomásra - kénytelen volt felhívni a helyi szervezeteket, hogy mindenütt támogassák az államosításokat, s a képviselő-testületekben és a nemzeti bizottságokban helyet foglaló kisgazda képviselők ennek megfelelően szavazzanak. Akik pedig erre nem hajlandók, azokat kizárják a pártból. Hasonlóképp cselekedett a Nemzeti Parasztpárt is.

397 A kommunisták akaratának érvényesülése elől tehát ismételten elhárult minden akadály. Amiképpen ekkor már nem volt politikai erő sehol az országban, amely a 100 munkásnál többet foglalkoztató üzemek államosítása ellen szót emelhetett volna. Ez az intézkedés Pest megyében 15 üzemet érintett (főként textil- és konzervgyárakat). Egyedül a Váci Fonóban történt meg, hogy a kijelölt új vállalatvezető ellen a munkások tüntettek, és a régi tulajdonosokat éltették. Egyébként másutt az új igazgatók incidensek nélkül, ünnepélyesen vették az üzemet. (Bár közülük többet is hozzá nem értésük miatt hamarosan le kellett váltani.)

198 A vármegye törvényhatósági bizottságában a különböző pártállású szónokok lelkes hangon üdvözölték a „népi demokrácia újabb győzelmét".

199 Pest vármegye irányító testületeiben gyakran esett szó a földreform végrehajtása során tapasztalható visszásságokról. Házi Árpád alispán a földreform elhúzódását 1946 márciusában még azzal magyarázta, hogy a megyében két földbirtokrendező tanács is működött, melyek sok esetben nem hangolták össze tevékenységüket.

200 Később azonban változik a hangnem, s a „hivatalok aktatologatása, s a levitézlett grófi ellenállók ügynökeinek mesterkedése" lesz oka minden bajnak.

201 A kommunisták a fölmerült nehézségeket igyekeztek a saját céljaik érdekében kihasználni. MindamelPML XXI. 4-a Alisp. ein. ir. 18/1948. és 20/1948. SZABÓ Imre: Az iskolák államosítása Pest megyében. Bp. 1988. 103. PML XXI. 2-a Közgy. jkv. Az 1948. máj. 25-i rendes közgy. jkv. MSZP PIL 274. 16/205 Jegyzőkönyv az MDP-FKGP-NPP Vármegyei Összekötő Bizottság 1948. jún. 3-i üléséről. MSZP PIL 274. f. 16/204 MKP Pest Megyei Biz.-nak jelentése az 1948. márc. 1-ápr. 10 közötti időszakról. PML XXI. 2-a Közgy. jkv. Az 1948. máj. 25-i rendes közgy. jkv. PML XXI. 2-a, b Köz-és kisgy. jkv. Az 1946. márc. 5-i kisgyűlés és a márc. 23-i rendes közgy. jkv. PML XXI. 2-a Közgy. jkv. Az 1948. febr. 10-i rendes közgy. jkv. 183