Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

ZÁBORI LÁSZLÓ: Politikai harcok Pest megyében 1945–1948 között

elnöke, s a tagok többsége is (42%-a) az MKP soraiból került ki.

120 A megye déli területein is, ahol pedig az MKP sohasem volt túlságosan erős, a 724 összeíró bizottság közül 323-nak volt kommunista elnöke.

121 A kommunisták persze nem véletlenül igyekeztek az összeíró bizottságokban többségre jutni. Ezeknek a testületeknek volt ugyanis a feladata, hogy a választói névjegyzékeket összeállítsák, márpedig az MKP minél több „reakciós", „megbízhatatlan" elemet szeretett volna az urnáktól távol tartani. Ez jórészt sikerült is, különösen a megye északi részén, ahol az MKP a Nemzeti Parasztpárttal és a szociáldemokrata párttal együttműködve el tudta érni a neki nem tetsző személyek kizárását a választójogosultak köréből.

122 Dél-Pest megyében azonban a kommunista párt nehezebben tudta keresztülvinni akaratát. A megye déli területein ugyanis a 364.554 választójogosult polgár közül „csak" 21.571-et töröltek a névjegyzékből, ami 5,9%-os arány, s ez az MKP Dél-Pest Megyei Bizottságának állásfoglalása szerint roppant gyenge „eredmény". A választások előtti hetekben azonban a megyei vezetéstől kiküldött „elvtársak" erőfeszítéseinek köszönhetően a névjegyzékből töröltek arányát sikerült feltornázni 8,25%-ra.

123 Ráadásul Dél-Pest megyében a PDP és az FKGP mellett az SZDP sem volt hajlandó minden esetben engedni a választójogosultak számának csökkentésére irányuló kommunista törekvéseknek.

124 1947 folyamán - a kommunista pártot leszámítva - szinte mindegyik pártban megmutatkoztak a hanyatlás szemmel látható jelei. Az FKGP soraiban különösen Nagy Ferenc kényszerű távozása után támadtak zavarok. Kommunista értékelés szerint a kisgazdapárt szervezeti élete gyenge, ráadásul egyre erősödik a párton belül a jobb- és baloldal ellentéte.

125 Valóban, 1947 tavaszán konfliktus robbant ki a kisgazdapárt megyei szervezetén belül. Dr. Reichner Endre nemzetgyűlési képviselő ugyanis, megelégelve a párt megalkuvó és lanyha politikáját, kilépett a pártból. Az FKGP váci szervezete erre körlevelet intézett a járás kisgazda szervezeteihez, melyben figyelmeztetik őket Dr. Reichner „egységbontó" törekvéseire. A kilépett képviselő a párt megyei vezetőségéhez intézett levelében természetesen tagadta, hogy a párt egységének megbontása lenne a célja, ezzel szemben viszont a kommunisták ármánykodására hívta fel a figyelmet.

126 A szociáldemokrata párt a Pest környéki településeken meglehetősen stabil bázissal rendelkezett, ám a megye déli részein már korántsem volt ilyen rózsás a helyzet. 1947 márciusában a megye települései közül 14-ben nem működött szociáldemokrata pártszervezet.

127 A bal- és jobboldal közötti megoszlás 120 MSZP PIL 274, f. 15/78 MKP Dél-Pest Megyei Biz.-nak jelentése a választási előkészületekről 1947. aug. 121 MSZP PIL 274. f. 15/78 MKP Észak-Pest Megyei Biz.-nak jelentése a Központi Vezetőség Közigazgatási Osztályának 1947. aug. 122 MSZP PIL 274. f. 15/78. MKP Észak-Pest Megyei Biz.-nak jelentése a KV Közigazgatási Osztályához 1947. aug. 123 MSZP PIL 274. f. 15/78. MKP Dél-Pest Megyei Biz.-nak jelentése a KV Közigazgatási Osztályához. 124 MSZP PIL 274. f. 15/78 MKP Dél-Pest Megyei Biz.-nak jelentése a választási előkészületekről. 125 MSZP PIL 274. f. 16/195. MKP Dél-Pest Megyei Biz.-nak jelentése 1947. febr. 7. Összhangban van ezzel a szociáldemokraták véleménye is, akik szintén úgy látták, hogy az FKGP Nagy Ferenc távozása után elerötlenedett. Többen, akik a kisgazdapártot elhagyták, az SZDP-be kérték felvételüket. Erre nézve MSZP PIL 283. f. 15/1 SZDP Pestkörnyéki és Pest megyei titkárainak 1947. máj. havi jelentése. 126 FKGP Levéltára 285. f. 8/48. Dr. Reichner Endre levele 1947. jún. 10., valamint az FKGP váci szervezetének 1947. máj. 31 -én kelt körlevele. 127 MSZP PIL 283. f. 15/1 Pest környéki és Pest megyei titkárok jelentése 1947. mára 5-én, évről. Az 1947-es választás során Észak-Pest megyében az SZDP a szavazatok 20,8%-át szerezte meg, míg a megye déli területein csupán 8,4%-os eredményt ért el. (1945-ben 21, 5 illetve 10, 9% volt a szavazatarány a megye két részében.) Erre nézve Pl Levéltára 283. f/l Pest Megyei Végrehajtó Bizottság jelentése az 1947-es évről. 172