Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

ZÁBORI LÁSZLÓ: Politikai harcok Pest megyében 1945–1948 között

napirendjére került. A kommunista párt országszerte tömegmozgalmakkal igyekezett jobb belátásra bírni a további tisztogatásoktól ódzkodó kisgazdapárti vezetőket. A kommunisták igyekeztek a tömegakcióknak valamiféle „népfrontos" jelleget adni. Az MKP 1946 elején megszervezett megyei bizottsága ki is adta az utasítást a helyi szervezeteknek, hogy a „közhivatalokban megbúvó reakciós elemek" elleni tömegtüntetéseket lehetőleg mindenütt igyekezzenek a nemzeti bizottságok segítségével megszervezni.

76 Az eredmények azonban Pest megyében meglehetősen soványak voltak. Mert igaz ugyan, hogy egyes helyeken - így Vácon, Monoron, Pilisvörösváron, Örkényen, Gyálon és Albertirsán - nagyobb tömegeket megmozgató tömegtüntetések zajlottak le (más településeken még ez sem volt elmondható), azonban az akciók eredményeként csupán 1 lelkész (Iklad), 2 jegyző (Sári és Üröm), 1 pap (Kóspallag), s két másik „közéleti személy" lett eltávolítva. A kommunista párt Észak-Pest Vármegyei Bizottságának értékelése szerint nem sikerült az előzetesen elhatározott terv, hogy „az országgyűlési képviselők mintájára az alsóbb kisgazdapárti szervezetek jobboldala is el legyen távolítva".

77 Ezzel együtt a tömegakciók eredményeképp javult a két munkáspárt megyei szervezeteinek viszonya, amire szükség is volt, mivel az SZDP és az MKP viszonya Pest megyében legkevésbé sem volt jónak mondható. A megye legfelsőbb szerveiben Házi Árpád személye volt a garancia arra, hogy sikerül majd eltávolítani a kommunista pártnak nem tetsző személyeket a közigazgatásból. Még a B-listázásról szóló rendelkezések kiadása előtt, 1946 februárjában megjelent egy belügyminiszteri rendelet, melynek értelmében aki február 28. előtt rendőri felügyelet alatt állt, vagy népbírósági eljárás volt ellene folyamatban, állásából elbocsátandó. Házi ennek értelmében habozás nélkül elbocsátott több vármegyei alkalmazottat. A közigazgatási bizottság ülésén a vármegyei nemzeti bizottság elnöke, a Polgári Demokrata Párthoz tartozó Gorzó Nándor tiltakozott is ez ellen, mondván, nem jogszerű, hogy olyanokat bocsátanak el, akiknek a bűnössége még nem bizonyosodott be.

78 A vármegyei nemzeti bizottság azonban végül szabad kezet biztosított az alispánnak, amikor kimondta: az alispán a mindenkor fennálló rendelkezések szerint járjon el, s fegyelmi úton távolítsa el azokat, akikről úgy érzi, nem tudnak beilleszkedni az új rendbe.

79 Az alispán pedig nem sokat teketóriázott. Annál is kevésbé, mivel az MKP 1946 márciusában egyeztetett az SZDP megyei vezetőségével a tisztogatások kérdéséről, s megegyeztek abban, kiket is kell majd a közigazgatásból eltávolítani. A két párt együttes fellépésének eredményeként a megyei törvényhatósági bizottság közgyűlése utasította az alispánt, hogy minden demokráciaellenes megnyilvánulás ellen erélyesen lépjen fel, s ha kell, fegyelmi eljárással távolítsa el a demokratikus rend ellen fellépő köztisztviselőket. Ennek az egyébként egyhangúlag meghozott határozatnak az eredményeként 48 ügyben kezdeményezett az alispán fegyelmi vizsgálatot 1946 tavaszán.

80 Amikor pedig a B-listázások végrehajtása Pest megyében napirendre került, Házi alispán a törvény legkövetkezetesebb, szigorú végrehajtását sürgette. Azonnali hatály76 MSZP PIL 274. f. 16. 187. MKP Észak-Pest Megyei Biz. 1946. febr. 1-jei ülésének jkv. 77 MSZP PIL MKP Észak-Pest Vármegyei Biz.-nak jelentése 1946. márc. hóról. 78 PML XXI. 1La PPSKk m. Közig. Biz. ir. A KB 1946. ápr. 11-i ülésének jegyzőkönyve. 79 PML XVII. 1-a, b PMNB ir. PMNB Hatos Tanácsának 1946. márc. 22-i ülésének jegyzőkönyve. 80 MSZP PIL 274. f. 15. Jegyzőkönyv az MKP törvényhatósági bizottsági frakciójának üléséről 1946. márc. 23. 164