Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

ZÁBORI LÁSZLÓ: Politikai harcok Pest megyében 1945–1948 között

A választási eredmények értékelésekor figyelembe kell venni, hogy messze az MKP volt a legjobban szervezett politikai erő a megyében. 1946 elején 165 kommunista pártszervezet működött Pest megyében 31.919 taggal. (Ekkor csupán 5 helyen nem volt alapszervezete a kommunista pártnak.) Ezzel szemben 119 szociáldemokrata, 129 kisgazda továbbá 72 nemzeti parasztpárti helyi szervezet fejtett ki tevékenységet ekkoriban.

65 Az MKP nagy riválisának, a kisgazdapártnak a szervezeti élete azonban sok helyen meglehetősen lanyha volt. Ugyanakkor a két munkáspárt kapcsolatai községi, megyei szinten nem voltak jók. Főként a pestkörnyéki településeken éleződtek ki a feszültségek olyannyira, hogy kommunista értékelés szerint sok helyen még a kisgazdapárt is megértőbb partner volt, mint az SZDP.

66 A későbbiekben azután számos komoly kísérlet történt a két munkáspárt kapcsolatainak javítása érdekében, melyek azonban - a két párt egyesüléséig legalábbis - komoly eredményeket nem hoztak.

67 A választásokat követő néhány hónap egy viszonylag nyugodt periódus volt, amikor is a politikai küzdelem hevessége valamelyest alábbhagyott, s inkább a háború során súlyos károkat szenvedett megye gazdasági, kulturális életének fellendítésére és a közigazgatás újjászervezésére irányult a figyelem. A megyei, járási és községi hivatalok ügymenete is normális kerékvágásba zökkent ekkoriban. E viszonylag békés időszak azonban nem sokáig tartott: 1946 elejétől ugyanis a kommunista párt frontális támadást indított a „közigazgatásban megbúvó reakciós elemek ellen". A közigazgatás „megtisztítása" A Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok közvetlenül a háború után meglehetősen homályos elképzelésekkel rendelkeztek a közigazgatás reformjával kapcsolatban. Annyi volt csak bizonyos, hogy alapvető személyi változtatásokra feltétlenül szükség van, ugyanis meg kellett szabadulni a tisztviselő kar reakciós elemeitől.

68 A 16/1945. ME rendelet alapján március 12-i hatállyal állását vesztette 23 vármegyei tisztviselő (köztük vitéz dr. Sági József alispán, dr. Góczy András vármegyei főjegyző, dr. Várady István árvaszéki elnök, dr. Zlinszky László főügyész, dr. Bátonyi István tb. másodfőjegyző, továbbá 3 aljegyző, 10 főszolgabíró, 3 szolgabíró, 1 fogalmazó, 1 árvaszéki ülnök és 1 gyakornok veszítette el ekkor állását.)

69 A mély65 MSZP Politikatörténeti Intézet Levéltára (a továbbiakban: MSZP PIL) 274 f. 16. 187. Az MKP Észak-Pest Megyei Biz.-nak jelentése 1946. jan. hóról. 66 MSZP PIL 274 f. 16. 187. Az MKP Észak-Pest Megyei Biz.-nak jelentése 1946. jan. hóról. Kispesten az MKP élesen támadta a város szociáldemokrata polgármesterét, Pestszenterzsébeten pedig a szociáldemokrata Szabó József lett a polgármester a kommunisták jelöltjével szemben. A kisgazda képviselő-testületi tagok a szociáldemokrata jelöltek mellett sorakoztak föl annak ellenére, hogy a vármegyei FKGP vezetés paktumban kötelezte el magát a kommunista jelöltek támogatása mellett. Mindezekre vonatkozóan MSZP PIL 283. f. 15/1 Jelentés a Pestkörnyéki és a Pest megyei titkárság munkájáról 1945. dec. 19. 67 MSZP PIL 274 f. 16. 192. Az MKP Dél-Pest Megyei Bizottsága és az SZDP megyei titkársága között 1946. okt. 28-án megállapodás született, amely szerint közös bizottságot küldenek ki a két párt közötti vitás kérdések rendezése céljából. A két párt megyei szervezeteinek kapcsolata azonban továbbra is feszültségektől volt terhes. Lásd erre vonatkozóan még a 88., 89., 90. jegyzetet. 68 BERÉNYI Sándor: A magyar népi demokratikus állam közigazgatása 1944-45. Bp. 1987. 84-85. (a továbbiakban: BERÉNYI: 1987) 69 PMLXVII. 1-a, b PMNB ir. Kimutatás a vármegyei tisztségviselőkről 1945. márc. 162