Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

HÉJJAS PÁL: A balatoni halászat

Volt, aki nem látta ennyire borúsnak a helyzetet. Répássy Miklós 1918-ban azt írta, hogy „olyan állapotok ma már még sincsenek, hogy a falu népe a papot ott hagyja a templomban, mert híre jött, hogy a pontyok ívnak."

30 Régen bizony ilyen is előfordult. Balatoni Halászszövetkezet - Balatoni Halászati Társulat A bérleti rendszer elterjedésével a tulajdonosok és a bérlök között megszaporodtak a nézeteltérések, elsősorban a vízen pontosan ki nem jelölhető határvonalak miatt. A viták kezelésére, megoldására a tulajdonosok és a bérlők 85 pártoló személytől támogatva 1885. június 26-án megalakították a Balatoni Halászszövetkezetet. A szövetkezet székhelye Keszthelyen volt, elnöke pedig az a gróf Széchenyi Imre lett, aki a későbbi években komoly szerephez jutott a balatoni halászat vezetésében, szervezője és elnöke lett a Balatoni Halászati Társulatnak. Rajta kívül a szövetkezet tisztikarához tartozott az alelnök, báró Puteány Géza, az igazgató, Nedeczky Jenő és az ügyész, Pap Sándor. A szövetkezet ovális pecsétjében két szembeforduló hal volt látható. A szövetkezet négy éven keresztül szélmalomharcot folytatott a Balaton halállományának a védelméért, a rablógazdálkodás, az orvhalászat ellen. Kevés eredményt tudott felmutatni, és végül 1889-ben (április 28-án) a bérlők kilépésével feloszlott. A korábbi szövetkezeti tagok a szervezetük feloszlatását követően az 1889-ben életbe léptetett halászati törvény előírásainak megfelelően 1890-ben Keszthelyen megalakították a Balatoni Halászati Társulatot. A társulatnak a megalakuláskor 32 parti birtokos tagja volt (számuk a későbbiekben többször változott), akik birtokuk nagysága arányában rendelkeztek szavazati joggal. A tagoknak minden 100 hold után járt egy szavazat. A legtöbb szavazata 1890-ben a veszprémi káptalannak volt (184 szavazat), a legkevesebb Örvényes községnek (1 szavazat). A 32 medertulajdonos között öt egyházi szervezetet (veszprémi káptalan, tihanyi apátság, piaristák, veszprémi püspökség, zalavári apátság), tíz főrendet (közöttük olyan nevek, mint gr. Festetics, gr. Hunyady, gr. Esterházy, hg. Esterházy, gr. Zichy, gr. Széchenyi), tizenkettő közbirtokosságot, három magánszemélyt, egy községet és egy alapítványt találunk. A társulat a Balatonon kívül a Kis-Balaton területére is rendelkezett halászati joggal, továbbá a be- illetve kifolyó vizeken száz méter mélységben. Az összterület így meghaladta a 106 ezer kataszteri holdat. A tagok száma évente változott, 1899-ben például 35 szavazásra jogosult volt, közöttük oszlott meg az 1057 szavazat, 1929-ben pedig 1047 szavazat esett 44 tulajdonosra. A társulat működése jól nyomon követhető a megmaradt iratokban.

31 Egészen az 1945-ös megszűnéséig rendszeresen - általában évente - tartottak választmányi, illetve közgyűléseket, ahol a tagok szavazással döntöttek minden fontos kérdésben. A társulat tisztikarában országosan ismert politikusok, helyi nagybirtokosok kaptak helyet. Az elnökök közül gróf Széchenyi Imre és báró Inkey Pál, az alelnökök kö30 RÉPÁSSY Miklós: A Balaton halászatának egységes hasznosítása. Kny. Halászat 1918. 1-3. sz. 11. 31 VML XI. 607 A tihanyi apátság gazdasági iratai - halászati ir. kcs. 128