Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

PETRI EDIT: Egy elfeledett tábornok – Czetz János (1822–1904)

meg 60 kilométernyi távon Modena és Susa között. Hatalmas 12 km-es alagutat fúr­tak a Fréjus-hegy alatt, amelynek 1857-1870-ig tartó munkálataiban Czetz János is részt vett. Az itt szerzett tapasztalatokról utóbb Buenos Airesben egy technikatörté­neti jelentőségű tanulmányt is megjelentetett. Lady Langdale kíséretében beutazza Dél Franciaországot, Portugáliát és Spanyo­lországot is. A grófnő bevezeti a legelőkelőbb sevillai társaságba, itt ismerkedik meg 1858-ban későbbi feleségével, az elűzött argentin tábornok Juan Manuel de Rosas le­ányával. A magyarbarát grófnő - minden bizonnyal Czetz javaslatára - 1858 nyarán meg­hívja birtokára az Amerikából Európába áttelepülni kívánó Mészáros Lázárt. A már rossz egészségi állapotban lévő volt hadügyminiszter 1858. október végén érkezik lady Langdale kastélyába, ahol csakhamar ágynak esik. Czetz mindvégig mellette ma­rad, segít a magatehetetlen öreg katona ápolásában és tudósítja emigráns barátait Mé­száros állapotáról. Mészáros Lázár rábízza ügyei intézését és Genfbe küldött emlék­iratai gondozását, majd kiadását is. 1858. november 16-án Mészáros Lázár Czetz karjaiban hal meg, aki azután rövid időre Genfbe majd Párizsba megy intézni ügyeit: 1859. március 2-án Sevillában feleségül veszi Basilia Ortiz de Rosast és vele új ha­zájába Argentínába készül. Azonban a haza ismét fegyverbe hívja a boldog, békés polgári életre készülő fiát. Alighogy házassága létre jött, még egyszer, úgy látszik utoljára feltűnt a remény, hogy a magyar függetlenség érdekében ismét tegyen valamit, amikor kitört a francia­olasz-osztrák háború: „...április közepén meg is jött Klapka üzenete, hogy menjek Genovába és segítsek megszervezni a magyar hadtestet emigráns magyarokból, oszt­rák katonaszökevényekből". 39 1859. május 6-án megalakult az emigráció központi szervezete a Magyar Igazgatóság, melynek első ülésén Klapka és Teleki javasolja, hogy a havasalföldi és a moldvai román tartományokba Czetzet küldjék, mint Kossuth politikai és katonai megbízottját. Czetz számára a küldetés különösen veszélyes volt, amellett hogy neki kellett volna a Moldvába irányuló fegyverszállítmányokat átven­nie, a nagyszebeni hadbíróság 1852. június 23-án mint volt cs. kir. főhadnagyot fel­ségsértés miatt halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélték. Távollétében nevét bitófára függesztvén jelképesen végre is hajtották az ítéletet. 40 Czetz János 1859. május-júniusban fáradhatatlanul tevékenykedett a magyar légió felállításán. Diplomáciai küldetésben többször járt Cavour piemonti miniszterelnök­nél, tárgyalásairól Kossuthot több levelében tájékoztatja. Júniusban ő választja ki Turinban a magyar légióba jelentkezettek közül a hadra foghatókat, alig egy hónap alatt 2000 magyar állt fegyverbe. 41 A légióban vezető szerepet vállalt volt tábornokok - Klapka, Vetter és Czetz ­6000 frank fizetést kapott az „emigráns kormány"-ként funkcionáló Magyar Nemzeti Igazgatóságtól. A komoly anyagi előnyökkel járó megbízatásokért dúló harcban ismét fölerősödtek a régóta meglévő személyes ellentétek. Czetz ellenfelei ismét hangadók­ká váltak, miközben „alkalmatlanságáról" győzködték Kossuthot - szinte egyöntetűen 39 Czecz tábornok és Gál Sándor elítéltetése. A németnyelvű ítéletet közli: 1848/49. Történelmi Lapok. 1897. jan. 15. A nagyszebeni hadbíróság iratanyaga mindezidáig nem került elő. BONA 1983. 392. és Armenia 1904. 327. 40 Uo. 41 VERESS Sándor: A magyar emigratió a Keleten. I—II. Bp. 1878. II. 350. 108

Next

/
Thumbnails
Contents