Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Tóth Judit: Áruhalmozás vs. pultagitáció, avagy „az ellenség ismét a közellátás vonalán próbál zavart okozni.”
TOTH JUDIT Ezzel kapcsolatban A növekedés nehézségei címmel a Szabad Népben is megjelent egy cikk, mely a fennálló helyzetet a következőképpen foglalta össze: ,, Mezőgazdaságunk a részben kedvezőtlen időjárásunk ellenére is, komolyan fejlődött a múlt esztendő óta. De nincs okunk eltitkolni, hogy hatalmas eredményeink mellett bizony vannak nehézségek is. Olyan nehézségek, amelyek együtt járnak a szocializmus gyorsított ütemű felépítésével, s amelyeket mi előre láttunk, amelyekre előre figyelmeztettünk. Olyan nehézségek, amelyek nem függetlenek népünk ellenségeinek, a belső és külső ellenségnek a szocializmus építése ellen folytatott aknamunkájától, hanem jórészt egyenes következményei ennek az aknamunkának. Az sem véletlen, hogy amikor a nyári száraz időjárás következtében bizonyos mezőgazdasági termékekből az átlagosnál kevesebb termett, egyszerre újból megjelentek a spekulánsok, feketézők, hogy megkíséreljék a dolgozók megsarcolását és ugyanakkor zavart okozzanak az élelmiszerellátás bizonyos területein. Itt is népünk ellenségeinek fellépéséről van szó, népi demokráciánk, a szocializmus építése ellen. [...] A falu kizsákmányoló elemei és a velük egy húron pendülő klerikális reakció mind dühödtebben támad a termelőszövetkezetek s a népi demokratikus intézményeink ellen és megkísérli megakadályozni a begyűjtési kampány befejezését, megkísérli például a cukorrépa és a burgonya begyűjtésének fékezését. [...] Mindebből következik az is, hogy nem lehetünk kíméletesek azokkal szemben, akik a mi növekedési nehézségeinket önző céljaikra népellenes módon ki akarják használni. Az ellenséget, ha nem hajlandó megadni magát, meg kell semmisíteni! ”36 Amint arról szó esett, a pártlapok rendre közöltek cikkeket, amelyek a közellátást veszélyeztető ellenség cselekedeteit, illetve leleplezésüket mutatták be. A Pest Megyei Népújság alább idézett cikke jól érzékelteti mindazon jellegzetességeket, amelyek mentén akár a rendszer által ellenségnek kikiáltott személyek jellemképe, akár az általános hiány okozta helyzet leírható: „A közelmúltban többször lehetett hallani Zebegényben a népbolt előtt tolongó tömegeket. Hol erre, hol arra várva ácsorogtak a bolt ajtaja előtt. Elég volt, ha egy »jól értesült« a szomszédja fülébe súgta3, hogy nem lehet kapni gyufát, vagy sót, vagy különböző más közszükségleti cikkeket: ilyenkor egy-kettőre szép csoportosulás támadt a népbolt előtt38 és mindenki csak egy valamit akart: vásárolni. Egy ilyen burgonyahisztériás napon, hasonlóan több más ilyen alkalomhoz a hangoskodók között lehetett látni a G. család egy-egy tagját. G.-ék leleplezése világosan mutatatja, hogy az ilyen G.-féle 36 Szabad NÉP, 1950. szeptember 17. 37 A rémhírterjesztések miatt rendre az ellenséget okolták, amely felelőtlen kijelentéseivel gerjeszti a pánikot, és ezzel felvásárlási lázat idéz elő. 38 A sorbanállásokat többek között azért is tartották veszély esnek, mert ahol nagy óbb tömeg gyűlt össze, ott előbb-utóbb rendszerellenes megnyilvánulásokra került sor. De káros volt a munkafegyelemre, a munkamorálra nézve is, mivel sokan akár a munkahelyükről is távolmaradtak, csakhogy a mindennapi élethez szükséges cikkeket be tudják szerezni. A munkásokra tekintettel az árusítást gy akran azok munkarendjéhez, munkaidejük végéhez igazították. TÓTH 2013, 129. o. 145
