Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Györgyi Csaba: Az 1956. évi Pest megyei földrengés
AZ 1956. ÉVI FÖLDRENGÉS... Dunavarsányban is elfogyott a tüzelő, és sem az iskola, sem az óvoda, de még a tanács sem tudott fűteni/1’ A helyzetet tovább súlyosbította, hogy a nagy hideg hatására befagyott a Duna, majd ajég feltorlódott, ami márciusban újabb katasztrófahelyzetet, jeges árvizet eredményezett. Ez a szintén országos méretű elemi csapás, amely Pest megyén kívül még négy megyét érintett, a korábban földrengés sújtotta területeken több mint hatszáz házat rongált meg, tovább lassítva a helyreállítás folyamatát, s az építőanyag-ellátás folyamatosságát.9" Az újjáépítés befejezésének dátuma egyre kijjebb és kijjebb tolódott. A Pest Megyei Tatarozó és Építő Vállalat úgy becsülte, hogy az egész az 1956-os esztendő végig el fognak húzódni a munkálatok, míg Both Zsigmond, a Pest Megyei Tanács Város- és Községgazdálkodási osztályának vezetője Alsónémedi és Dunavarsány esetében a nagyon optimista három hónapban, Taksony, Dunaharaszti és Szigetszentmiklós tekintetében pedig a reálisabb tizennyolc hónapban határozta meg a helyreállítás határ-dátumát, „ ha teljes egészében a vállalataink kapacitását a helyre- állításhoz használnánkfel” .89 90 91 A helyreállítás terén egyéb, komoly problémák is mutatkoztak. A károk megállapításánál például a felsőbb szervek - a helyi felmérések adataiból kiindulva — csak az építőanyag mennyiségét vették számításba, s nem kalkuláltak az ehhez szükséges műszaki szakembergárda biztosításával. A másik hiba az volt, hogy mivel kezdetben a szükségtelen, nyerészkedésre alapuló bontások megfékezése, valamint a kevés építőanyag miatt csak a renoválásokkal számoltak, ezért később, amikor már teljes házakat is fel kellett építeni, a tervezett anyagmennyiség természetesen kevésnek bizonyult.92 Előfordult az is, hogy mások kárára olyan házakat is „újjáépítettek”, amelyek a földrengés idején még nem is álltak, tehát nem is eshetett bennük kár.93 Megesett az is, hogy egy háznak mind a négy lakója kapott munkahelyi segélyt, de ezt az összeget csak egyikük fordította ténylegesen lakásfelújításra.94 95 Szép számmal akadtak tehát olyanok, akiknek a kialakult nehéz helyzetet is igyekeztek a maguk javára fordítani.9" A legtöbbször azonban nem a becsület és segítő szándék hiányzott, hanem a szubszidiaritás, tehát a kezdeményezőképesség - azon a társadalmi szinten, ahol a 89 MNL-PML XXIII. 735-b. 5. kötet, 1956. február 7., 10. o. 90 MNL-PML XXXV. 11.1. Tájékoztató jelentés a földrengésről, Béki József VB elnökhelyettes, ikt. sz. n., 1956. április 10., 2. o.; MNL-PML XXIII. 3-d-l 1. Előadás-vázlat, fejléc és ügyszám nélkül, tárgy nélkül, ikt. sz. n., d. n., 3M. o. 91 MNL-PML XXIII. 735-b. 5. kötet, 1956. február 13., 20. o.; HELMÉCZY, 56. o.; MNL-PML XXIII. 3-d- 11. Jelentés a földrengés helyreállítás munkálatairól, a Város- és Községgazdálkodási Miniszter részére (Kimutatás melléklettel), 586-18-2/1956, 1956. február 2., 1-2. o. 92 MNL-PML XXIII. 733-b. 5. kötet, 1956. február 3., 13. o.; MNL-PML XXIII. 833-b. 7. kötet, 1957. július 9., 7. o. (a szigetszentmiklósi Tüzép beszámolója) 93 MNL-PML XXIII. 733-a. 2. kötet, 1956. június 14., 198. o.; MNL-PML XXIII. 2. 40. kötet, 1957. május 2., 130. o. 94 MNL-PML XXIII. 733-b. 5. kötet, 1956. február 3., 13. o. 95 MNL-PML XXIII. 733-a. 2. kötet, 1956. június 14., 195. o. 58
