Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Györgyi Csaba: Az 1956. évi Pest megyei földrengés
rakták egymásra: az ilyen falakon a rengés hatására létrejött repedések csaknem egyenes vonalban futnak, a vályog vagy tégla rosszul összeillesztett sorai között"?* Ezt támasztja alá a korabeli, Népújságban olvasható híradás is, amely szerint a legtöbb kár a régi építésű kémények beomlásából adódott/’6 A dolog érdekessége, hogy elsősorban az északi fekvésű falak szenvedtek kárt, mivel valószínűleg ebből az irányból érkezett a lökéshullám/’7 Különös, hogy a katasztrófa nem visszavetette, hanem még elő is segítette a katasztrófa sújtotta régió modernizálódását, hiszen az összedőlt, sok esetben elavult épületek helyett újakat emeltek,35 * 37 38 természetesen nem egyéni elképzelések, hanem típustervek alapján. Volt, ahol már ezek a tervek is társadalmi munkában készültek el.39 A helyreállítás során nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a lakosság „ úgy építészetileg, mint esztétikailag, valamint a szükséges kultúr igényeket kielégítő lakóházakat kapjon ”,40 annál is inkább, mert az akkor érvényben lévő építkezési szabályok már nem engedték meg alacsony komfortú, kisméretű, húsz-harminc négyzetméteres lakások építését. Ezzel azonban ellentmondásban állt a 17/1956. számú Város- és Községgazdálkodási Minisztériumi (VKGM) rendelet, mely szerint a földrengéskárok helyreállítása során a károsult épületet az eredeti állapotába kellett visszaállítani.41 Ez utóbbit támasztotta alá a pénzügyminiszter 11-138/1956. számú utasítása is, amely szerint „az eredeti alapterületnél nagyobb méretű építkezés esetén az alapterület növeléséből származó többletköltségekre kölcsön nem engedélyezhető”.42 Ebből az ellentmondásból sajnos később számos félreértés és probléma adódott. A komfort-fokozat emelésének szükségszerűsége nemcsak egyes lakásokra, hanem nagyobb, összefüggő, elhanyagolt településrészekre is vonatkozott. Szigetszentmiklós egyik szabálytalanul és rendezetlenül felépült, majd a földrengés során részben összedőlt, „káros, fertőzött település-részét”, a Dunaharaszti utcában lévő, munkakerülők és csavargók által lakott úgynevezett „burgó-házakat” például már egyáltalán nem építették újjá, hanem a „bűntanyát” szétszórva, s lakosait ,pendes embereié’ közé telepítve próbálták meg elérni, hogy ők is beilleszkedjenek a társadalom életbe.43 __________________________________________________________GYÖRGYI CSABA 35 Somogyi, 132. o. “NÉPÚJSÁG, 1956. január 14.; SZABAD NÉP, 1956. január 13. 37 Láng, 105. o. 38 NÉMETH, 19. 0. 39 Dunaharasztiban például az új lakóházak típusterveit Csáth Géza és tervező irodája készítette el, társadalmi munkában. MNL-PML XXIII. 733-b. 5. kötet, 1956. február 3., 13. o. 40 MNL-PML XXIII. 833-a. 7. kötet, 1957. október 30., 2. o. 41 MNL-PML XXIII. 3-d-ll. A földrengés-károk helyreállításának befejezése, Otz Loránd osztályvezető, 92472-3/1957., 1957. november 20., 1. o.; MNL-PML XXIII. 733-a. 2. kötet, 1957. május 16., 250-251. o. 42 MNL-PML XXIII. 3-d-l 1., A pénzügyminiszter 11-138/1956. sz. utasítása az 1956. január 12-i földrengés miatt bekövetkezett lakóépület-károk helyreállítási kölcsönakciójának pénzügyi szabály ozására, ikt. sz. n., 1956. január 14., 2. o. 43 Az idézett kifejezések innen származnak: MNL-PML XXIII. 833-b. 6. kötet, 1956. február 2., 2. o. és február 21., 2. o. 51
