Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Györgyi Csaba: Az 1956. évi Pest megyei földrengés
„A természet néha kérdéseket tesz fel, elvtársak!! Györgyi Csaba Az 1956. évi Pest megyei földrengés1 2 1956-ban megindult a fold... Ezzel a hangzatos alcímmel akár egy olyan tudományos cikk is kezdődhetne, amely az 1956-os forradalom eseményeit dolgozza fel. Ebben az esetben azonban szó szerint kell érteni a földindulást, hiszen egy jelentős méretű 20. századi, magyarországi természeti katasztrófa, az 1956. évi Pest megyei földrengés eseménytörténete, illetve annak a helyi és a megyei közigazgatásra kifejtett hatása tárul fel a következő oldalakon. Láthatóvá válik, hogy az ötvenes évek derekán egy krízishelyzetben hogyan éledt fel a helyi közösségek életösztöne, hogyan fogott össze a járás, a megye, sőt az ország népe, hogy „kihúzza a szekeret a kátyúból”, még ha ez nem is mindig egy irányban történt. Jelen tanulmány különös hangsúlyt helyez arra, ami a Magyar Nemzeti Levéltár Pest Megyei Levéltára vonatkozó forrásaiból, valamint a korabeli sajtótudósításokból jól kiolvasható: hogy hogyan vizsgáztak éles helyzetben a szocialista rendszer párt-, és állami szervei, vezetői, illetve az egymás alá-, és mellérendelt társadalmi erők. A 20. században a világon a természeti csapások közül a földrengések okozták a legnagyobb károkat, s követelték a legtöbb emberéletet/ Bár Magyarország szeizmicitása alacsony, erős rengések, kis számban és rendszertelen területi eloszlásban ugyan, de mégis előfordulnak nálunk is.4 5 Hazánk nagy része tehát az aszeizmikus területek közé sorolható, s évente mindössze száz-kétszáz olyan kisebb földrengést regisztrálnak, amelyek még az ész- lelhetőség határát sem érik el. Az elmúlt másfél évezredben a Kárpát-medencében több mint húszezerszer rengett a föld, de jelentősebb károkat csak tizenöt-húszévente, míg katasztrófa-helyzetet csak negyven-ötvenévente okoz földrengés.3 Ezzel szemben Budapest és környéke az ország egyéb területeihez képest szeizmológiai szempontból 1 Ez a szállóigévé vált mondat Tímár Péter „Csapd le csacsi!” című filmjében hangzott el egy szó szerinti és átvitt értelemben is földalatti munkásőr-parancsnok szájából egy földrengést követően. 2 Az előzetes szakmai értékelésért, és a számos, építő tanácsért köszönet illeti Soós Viktor Attilát. 3 Varga, 15. o.; MeskÓ, 9. o. Közvetlenül nem a földrengés veszélyes az emberre, hanem közvetve azok az ember által emelt építmények, amelyek a rengés következtében megsérülhetnek. 4 Tóth, 19. o.; Varga, 15. o. 5 Láng, 105.; Tóth, 15. o.; 19.0. 47
