Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Rőczei Lívia: „…Hős az, aki itthon becsületesen élni tud.” – Drágaság Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében 1914–1915-ben
ROCZEI LÍVIA az áruikat Pestre vagy máshová, még a piaci helypénzt is megspórolva maguknak.'12 Kalocsán szintén ez történt, ott a mészárosok jártak házról házra, és vették meg a marhákat, máshová szállítva az állatokat, ahelyett, hogy helyben eladták volna.11 ’ Kiskunfélegyházán egyszerűen kiviteli tilalmat vezettek be a városban megtermelt élelmiszerekre, hogy így biztosítsák az elegendő készletet. Ez az intézkedés szintén hatástalan maradt, mivel a termelők ki tudták csempészni az árut az éjszaka leple alatt.114 Szentendrén is megtiltották az élő állatok, illetve a vágott hús kivitelét a városból, miután a rekvirálás miatti takarmányhiány következtében a gazdáknak el kellett adniuk az állataikat.111 A kiskapukat kihasználó vagy a rendelkezéseket büntetlenül megszegő kereskedőket látva néhányan már csak a rekvirálását érezték megoldásnak. „Épp azért, mert egyenlőtlenül van elosztva az élelmiszer s főleg a gabonanemű, folynak most az összeírások. Ezért kell, hogy pontosan tudjuk, kinek mennyi gabonája van, mennyi fölösleg, mennyi hiány. Nem akarjuk senkitől elvenni azt, ami jog szerint az övé, de tisztán akarunk látni. Azt akarjuk, hogy ne legyenek éhezők akkor, mikor volna mit enni. A hadi kenyér demokráciája megengedi, hogy urak legyenek köztünk, de azt már az uraknak nem kell megengedni, hogy koldusai legyenek a hadikenyérnek. ” - igyekezett elfogadtatni a Nagykőrös Újság a gabonakészletek hatósági lefoglalását.116 Meglepő lenne, ha pont ezzel nem akadtak volna problémák. Erzsébetfalván 1915 februárjában elkeseredetten konstatálták, hogy csak ígérgetik a rekvirálást, de az a bürokrácia miatt késik.17 Amikor pedig végre elindult a gabonakészletek összeírása, az is nagyon lassan haladt, a kisgazdák pedig elrejtették a készleteiket. A hatóság nem tervezte egyébként, hogy mindenkinek a lisztkészletét lefoglalja, de fenntartotta ezt a jogot magának a felesleget illetően.'18 A rendelkezéseket kijátszókkal, be nem tartókkal szemben egyszerű kihágási eljárás keretében tudtak fellépni a hatóságok. Ezt valószínűleg sokan kevesellték, az egyik lapban például egyenesen azt követelték, hogy szedjék elő a múzeumokból a középkori kínzóeszközöket és azokat vessék be az uzsorások ellen.19 A büntetések szigorítására való törekvéseket alátámasztja az élelmiszerdrágí- tók tettének megítélése is. A lapok az élemiszeruzsorásokat egyértelműen hazaárulóknak, tulajdonképpen belső ellenségnek tartották. A Kalocsai Néplap egyenesen itthoni komitácsiknak minősítette azokat, akik uzsorásként emelik az árakat.152 153 154 155 * 157 * 159 160 A Kiskun-Halas Helyi Értesítője pedig így kommentálta a növekvő drágaságot: „Az élelmi cikkek árairól beszélgetve látszik csak meg, hogy mekkora hadat indítottunk 152CzeglÉD, 1915. április 18. 153 Kalocsai Néplap, 1915. április 24. 154 Félegyházi Hírlap, 1915. április 18. 155 Szentendre és Vidéke, 1915. április 18. '“Nagykőrösi Újság, 1915. február 28. 157 Közérdek (Erzsébetfalva), 1915. febr. 20. ,S8 Uo. 1915. febr. 27. 159 Félegyházi Hírlap, 1915. március 21. 160 Kalocsai Néplap, 1914. november 28. 87
