Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Rőczei Lívia: „…Hős az, aki itthon becsületesen élni tud.” – Drágaság Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében 1914–1915-ben
mivel az árakat nem ők, hanem a körülmények szabják meg.124 * Ezenkívül a földművelésből élőket sokszor tulajdonképpen sarokba szorították a felvásárlók. Előfordult, hogy a kofák azzal fenyegették meg a tanyasi árusokat, hogy többet nem vásárolnak tőlük, amennyiben közvetlenül a vevőknek merészelnek eladni.12:1 A legtöbb szidalom a kereskedőket érte, akik a források szerint gyalázatosán visszaéltek a helyzetükkel, arrogáns és fölényes viselkedésükkel félemlítve meg a vevőket. Egyes kereskedők szinte kiskirálynak érezték magukat, befolyásuk alatt tartva a piacokat. Megtörtént állítólag, hogy valahol nem szolgálták ki azt, aki náluk szándékozott vásárolni, ha az illető nem volt rendszeres kuncsaftjuk.126 Előfordult továbbá az is, hogy megtagadták az eladást akkor is, amikor a vevő megpróbált alkudni vagy kritizálta az árut.127 Valahol pedig fölényesen vágtak vissza a portékájuk árát bírálóknak azzal, hogy „pár nap múlva még drágább lesz. ”128 Magyarázatként a kereskedők szintén rajtuk kívül álló okokra hivatkoztak. Megdrágult a föld, a munkaerő és minden egyéb, tehát az ő áraik sem maradhattak változatlanok, azzal csak a beszerzési tarifákhoz igazodtak.129 * A nagykőrösi kereskedők önérzetesen vágtak vissza a vádakat hallva .......a mi kereskedőink tisztességéről, becsüle tességéről, szorgalmáról, melyről az egész világ csak kalaplevéve beszél [...] Ki teremtette meg a körösi piacot? Kit tette világhírűvé terményeinket? Ki áldoz a jótékonyság, a haza, a nevelés oltárára vagyont érő összegeket? Nem-e a kereskedő? Nem-e az, akit hiénának nevez? Eletet, erőt, vagyont ad a városnak, amikor a saját megélhetéséért dolgozik, ugyanakkor arra is gondol, hogy a termésnek piacot, a termelőnek a véres verejtékkel szerzett termésért tisztességes árat fizethessen, kedvet, szorgalmat és boldogulást nyújtson annak, aki mindannyiunkért dolgozik, aki a homok hegyekből édenkertet, a mocsaras talajból Kánaánt teremtett: ez a körösi gazda. JÜ Egy védekező szentendrei kereskedő pedig gazdasági okokkal magyarázta az árak alakulását. Szerinte az emelés nem indokolatlanul történik, mivel azt a kereslet és a kínálat határozza meg. Valamint továbbhárította az árakért való felelősséget a nagykereskedőkre, a malmokra, gyárakra és a szállítókra. A kiskereskedők jóindulatú hozzáállását pedig azzal tervezte bizonyítani, hogy közzéteszi majd a számlákat, amelyekről véleménye alapján a kétkedők számára egyértelműen kiderül, hogy „egyes cikkeknél nem csak jogos, szerény polgári haszon" adódik, hanem néhol teljes mértékben elmarad a nyereség.131 ____________________________________________________________RŐCZEI LÍVIA 124 125 126 127 128 129 130 131 Kiskörös és Járása, 1914. november 29. Czeglédi Közlöny, 1914. november 1. Pestmegye Vácz és Környéke, 1914. október 29. KÖZÉRDEK (Erzsébetfalva), 1915. április 3. Uo. 1915. február 20. Nagykőrösi Újság, 1914. november 22. Uo. Szentendre és Vidéke, 1914. augusztus 9. 83
