Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Györgyi Csaba: Az 1956. évi Pest megyei földrengés
AZ 1956. ÉVI FÖLDRENGÉS... tett ki.24 25 Ha a leginkább sújtott településeket nézzük, az épületkárok még a II. világ- háborús pusztításokat is felülmúlták.27 Az 1956. január 21-i hivatalos jelentés adatai magukért beszélnek. A földrengés következtében 4505 lakóház sérült meg, ebből 584 vált lakhatatlanná, míg 373 össze is dőlt. Az otthonukból 234 családot kellett kilakoltatni. Bár az egyes iratokban eltérő adatokkal lehet találkozni,26 a lényegen ez mit sem változtat: 1956 januárjában Pest megye jelentős katasztrófa-helyzetbe került, s a rengés epicentrumában kisebb- nagyobb mértékben szinte mindegyik építmény megsérült.27 Nagy Lajos Zoltán, Taksony helytörténetírója találóan jegyzi meg, hogy bár ezt a földrengést általában a „dunaharaszti” jelzővel szokták illetni, a „Taksony- Dunaharaszti” megjelölés sokkal megfelelőbb lenne, hiszen a legjelentősebb veszteségeket Taksony községben szenvedték el. A falu százötven éves templomában például olyan mértékű kár keletkezett, hogy teljesen le kellett bontani.28 Taksonyban ezen felül tizenhat lakóház vált teljesen lakhatatlanná, s körülbelül negyven-ötven erősen megrongálódott, míg a szomszédos Dunaharasztiban száz család számára kellett azonnal szükséglakást biztosítani. Őket a helyi kultúrházban, illetve az iskolákban szállásolták el, de az is előfordult, hogy a tanács egy-egy nagyobb, épségben maradt lakásban jelölt ki kényszerlakóhelyet a rászorulóknak. Aki tehette, természetesen inkább rokonoknál, ismerősöknél húzta meg magát.29 30 Taksony és Dunaharaszti mellett még Dunavarsány, Délegyháza, Kiskunlacháza, Alsónémedi, Szigethalom és Szigetszentmiklós sorolhatóak a fokozottan földrengés sújtotta területek közé, bár ezekben a helységekben az anyagi kár csak kisebb mértékű volt.J° Az epicentrumtól távolodva is jól megfigyelhetőek a pusztítás nyomai. A Csepel Autógyár több épülete is kárt szenvedett, de még Budapest déli kerületeiben is éreztette hatását a földrengés: leszakadtak például a ráckevei gyorsvasút felsővezetékei.31 Jelentős következményekkel járt a heves földmozgás a fővárosi melegforrások vízhozamára is. A Rudas fürdőben közvetlenül a rengés után megnövekedett, majd fokozatosan a korábban szokásos érték alá csökkent a vízhozam.32 Földrengés esetén az épületek rossz állaga is növeli a kockázatot.33 Nem volt ez másként Pest megye esetében sem, hiszen a legsúlyosabb kár az öreg vályogházakban keletkezett.34 A szakértői vélemény szerint „azok a házak szenvedték a legnagyobb kárt, amelyek falaiban a tégla, vagy vályogdarabokat kellő kötés nélkül 24 Varga, 15. o. 25 Helméczy, 52. o. 26 MNL-PML XXIII. 3-d-ll. Előadás-vázlat, fejléc és ügyszám nélkül, tárgy nélkül, ikt. sz. n., d. n., 1. o. Egy másik forrás 2380 főről tesz említést: MNL-PML XXXV. 11. 1. Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Ráckevei Járási Bizottsága és alapszervezetei iratai 1948-1956., 1/14. ö. e. sz., Tájékoztató jelentés a földrengésről, Béki József VB elnökhelyettes, ikt. sz. n., 1956. április 10., 1. o. 27 Népszava, 1956. január 14. 28 Nagy, 190. o.; Somogyi, 130. o.; Szabad Nép 1956. január 13. "NÉPSZAVA, 1956. január 13-14. 30 Szabad Nép, 1956. január 13. 31 Nagy, 190. o.; Szabad Nép, 1956. január 13. 32 Tóth, 19.o. 33 Varga, 18. o. 34 Szabad Nép, 1956. január 13. 50
