Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Balázs Gábor: A filoxéra-járvány és a homoki borászat fellendülése Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében
A FILOXÉRA-JÁRVÁNY ÉS A HOMOKI BORÁSZAT... abban állt, hogy az Alföldön megteremtődtek egy több generációnak megélhetést biztosító homoki szőlőtermesztés feltételei.50 Az állami példa nyomán magánszemélyek is telepíteni kezdtek. Miklós Gyula 1888. évi hivatalos jelentésében már beszámolt Pest, Csongrád, Szabolcs, Somogy vármegyék homoki telepítéseiről. Ennek eredményeként lépésről lépésre elfoglalta Mezőcsát, Dömsöd, Inárcs, Kerepes, Pócsmegyer, Váchartyán, Csomaköz, Kecskemét, Szeged környéke, Debrecen, Nyíregyáza vidéke, Tápé, Szatymaz, Szolnok, Túra, Kótaj, Nyírbogát, Taksony homokpusztáit a szőlő/1 A filoxéravész elleni harc utolsó szakasza A kilencvenes éveket a fíloxéra elleni harc utolsó felvonásának tekinthetjük. Az 1891. évi I. te. szabályozta a létesítendő új szőlők adókedvezményeit. A jogszabály értelmében a fdoxéra pusztítása miatt kiirtott, szőlővel betelepített területek tíz évig adómentesek lettek, és ez vonatkozott az 1889. január 1-jétől beültetett területekre is. Az új homoki telepítések hat évig, az amerikai vesszőkkel beültetettek ugyancsak hat évig, az oltvánnyal beültetett összefüggő szőlőterületek tíz évig, az elárasztásra berendezett új szőlők ugyancsak tíz évig adómentessé váltak, a szénkénegezett területek után pedig a földadó kétharmadát elengedte az állam. Rendelkezett végül a törvény az elpusztított területeket terhelő szőlődézsmaváltság-tartozások leírásáról is. Az állam maga is közreműködött abban, hogy a kincstári, közalapítványi és a koronauradalmakból szőlőművelésre alkalmas területeket juttasson a szőlőművelő gazdáknak részletfizetéssel vagy hosszú lejáratú bérlet formájában. Mindezek hatására a homok iránt egyre nagyobb érdeklődés nyilvánult meg a gazdatársadalom részéről. Jelentős lépés volt ezt követően a hazai borvidékek első beosztása (1893. XXIII. te.). A szabályozás a már kialakult gyakorlatot képezte le. A jogszabályokból ugyanakkor kimaradt több, abban az időben nagy mennyiségben termesztett, de silány minőségét képviselő fajta is. Ilyen volt többek között a Fehér és a Piros Agasfark, a Fekete Járdovány, a Királyfekete, a Kübeli, a Bolyhos, a Barátcsuha, a Mohácsi, a Rókafarka és a Jokicza is. A Pest-nógrádi borvidék elismert fajtái:52 Fehér: Mézesfehér, Sárfehér, olaszrizling, Juhfark, Ezerjó, Zöldszilváni, Pirosdinka, Fehérfrankos, Fehérdinka Vörös: Nagyburgundi, Merlot, Kadarka, Oportó Buda-sashegyi borvidék: Vörös: Kadarka, Nagyburgundi, Merlot, Cabernet Fehér: Mézesfehér, Olaszrizling, Sárfehér, Juhfark, Budai zöld, Rakszölő. 50 SoóS 2006, 174.0. 51 FEYÉR, 176. o. 52 Uo. 143.0. 246
