Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)

Schramek László: Pestisjárvány Pest megyében 1739–1742

PESTISJAR VANY PEST MEGYEBEN...

A főpap már 1738 nyarán lezárta az uradalma és Bács megye közötti határokat.149 150 Erőfeszítései meghozták az eredményüket: Kecelen 1739 júliusában tört ki a járvány, amely Patachich szerint gyorsan csillapodott a szigorú felügyelet miatt.1"1 Pandúr 1739 augusztusában talán Bajáról kapta el a járványt.152 Az uradalom többi falva veszteségek nélkül vészelte át a nehéz időszakot.

A Csepel-sziget földrajzi elszigeteltsége mellett a Ráckevei Koronauradalom szigorú rendszabályainak köszönhette a sértetlenséget. Az uradalom prefektusa ugyanis 1739 májusában vagy júniusában halálbüntetés terhe mellett megtiltotta, hogy a szigetlakok a Duna budai oldalára lépjenek.153 A kamaratiszt azonban nem tudta megoldani, hogy a budaiak a birtoktesthez tartozó Promontorra (Budafok) ne jussanak be.154

Podmaniczky János a járvány legnehezebb pillanataiban, amikor Hatvan felől közeledett a pestis, birtokait (Aszód és Heréd környéke) saját embereivel őriztette, és oda megfelelő útlevél nélkül senkit nem engedett be.155

A nagyobb uradalmak tehát megfelelő szervezés és a természeti viszonyok kedvező alakulása révén meg tudták óvni jobbágyaikat a gyilkos kórtól. Az imént említett példákat követhette több-kevesebb sikerrel a többi birtokos is, hiszen tekintélyes területek menekültek meg a járványtól.

Pest-Buda ellátása a járvány idején

A közigazgatásnak a járvány évei alatt is el kellett látnia szokásos feladatait: az adót be kellett szednie; a katonákat be kellett szállásolnia stb. Mindehhez társultak a rendkívüli feladatok, amelyek között a védekezés megszervezéséről fentebb már volt szó, illetve az elzárt nagyvárosok (Pest, Buda és Vác) élelmiszerellátását is biztosítani kellett.

Az első budai járvány kitörése után meg kellett szervezni a város élelmezését, amelynek irányítása a Budai Egészségügyi Bizottság feladatát képezte.156 Az élelmiszerszállításokat a környező megyéknek, Pestnek és Fejérnek kellett biztosítaniuk. A lakosok ellátását a Bécsi kapu közelében szervezett vásárokra alapozták. Kezdettől fogva nehézséget jelentett, hogy a budai pékek nem juthattak hozzá az óbudai meleg vízzel hajtott malmokban megőrölt gabonához.157 A tavasz első hónapjaiban állítólag Pest megye árszabása lehetetlenítette el a húsellátást, mivel a

149 MNL-PML V. 302-a. 2. k. 144-145. p.

150 MNL-OL P 1314. No. 90450.

151 Uo. No. 90462.

152 A pestis 1739 júniusában már Baját valamint a közeli Vaskút és Milkut településeket tizedelte. Ld. MNL-OL P 1314. No. 90459. és 90465.

153 MNL-OL C 37. Lad. D. fase. 1/2. 115. r.

154 MNL-OL A 27. 50. cs. No. 1004. 126. v.

155 MNL-OL P 1314. No. 91765.

156 BÉLAY, 39. o.

157 MNL-OL C 20. 1739. január 23. Horány Gábor levele a budai piacokról. 303. r.-304. r.

176