Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Schramek László: Pestisjárvány Pest megyében 1739–1742
PESTISJÁR VÁNY PEST MEG YÉBEN... Az imént ismertetett példák alapján egyértelműen megállapítható, hogy a 18. századi közigazgatás számos nehéz feladattal kellett szembenézzen, amelyet legtöbbször nem tudott megfelelően megoldani. A települések körülzárása lassan haladt, a polgári népesség vélt vagy valós érdekeire tekintettel csak akkor tett jelentést a járvány felbukkanásáról, ha már egyáltalán nem lehetett eltitkolni. A lakosság felekezeti hovatartozás nélkül egyformán bizalmatlanul fogadta az országos, megyei vagy földesúri hatóság által foganatosított rendszabályokat. A kecskeméti reformátusok tiltakozásáról fentebbiekben már szót ejtettünk. Grassalkovich Antal mélttaása szerint példaszerűen eljáró Althan Mihály váci püspök arra panaszkodott, hogy a nép ellene irányuló zavargásától tart.73 A fentebbiek miatt a járvány terjedése elleni küzdelemben a megyei és állami hatóságok csak korlátozott eredményeket érhettek el. Védekezés a járvány ellen annak megjelenése után A pestisjárványok elleni védekezés különböző módozatai már a későközépkor századaiban kialakultak. Ezek között elsőként kell megemlíteni a fertőzöttek kötelező elkülönítését, amelyről Nyugat-Európában már az első nagy járványkor is intézkedtek. Velencében a Nagy Tanács már 1348. március 30-án elrendelte a betegek és a járványban elhunytak elkülönítését.74 75 Még ugyanebben az évszázadban megkezdődött a fertőzött vagy fertőzésgyanús helyekről érkező hajók és utazók elkülönítése, azaz karanténba helyezése. Reggio Emíliában 1374-ben tíz nap vesztegzárra kötelezték a pestises helyről érkezőket. Három évvel később Ragusa már harminc napra emelte az elzárás idejét. A karantén elnevezéséül szolgáló negyven(egy) - franciául quarante-un - napos zárlatot Marseille-ben 1383-ban tették először kötelezővé.73 A fertőzött betegek kórházi elkülönítése ugyancsak Velencében kezdődött, 1423-ban. Az Adria parti metropoliszban a Santa Maria di Nazareth kolostorról nevezett szigeten állították fel számukra az első kórházat. A járványkórház, lazeretum nevének eredete a monostor kezdőbetűjének megváltoztatásából származik.76 Az előzőekben említettek szerint a pestis Pest megyei megjelenése után a cordon sanitaire és a középkortól alkalmazott módszerek is szerepeltek a védekezést irányító különböző hatóságok eszköztárában. Meg kellett oldaniuk nagyobb területek vagy egyes települések - köztük a két szabad királyi város - elkülönítését, valamint a fertőzött vagy gyanús területről érkezők karanténba helyezését. Az 1739 koranyarán egyre másra fertőződő Buda és Pest környéki falvakat nem lehetett újabb védvonalakkal elzárni a még egészséges területektől, ami akut veszélyt jelentett Pest megye szomszédjai számára. A dunántúli törvényhatóságok (Esztergom és Fejér) ezért már 1739 júniusában lezárták a Pest megyéből kivezető 73 MNL-OL P 1314. No. 75619. 74 Schnurr, 67. o. 75 LM, 7. 355-356. o. 76 Schnurr, 68. o. 164
