Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)

Schramek László: Pestisjárvány Pest megyében 1739–1742

PESTIS JAR VANY PEST MEG YEBEN...

Rendelkezni kellett az új vesztegzárhely kijelöléséről is, amelyre az alispán Szegedet javasolta.'7 Bécsben Dunaharasztit jelölték ki, amivel a hatóság a falu méretei és a fertőzés kockázata miatt nem értett egyet.'8 Az intézkedések azonban már nem tudtak gátat vetni a járvány 1739 májusában és júniusában jelentkező gyors terjedésének. Újabb Kecskemét körüli településeken (Nagykőrös, Akasztó stb.) jelentkezett a betegség. Még ennél is nagyobb problémák a budai és pesti járványgóc körül alakultak ki. Üröm, Bia, Torbágy, Budaörs, Budakeszi, Visegrád a Duna jobb partján, a másik oldalon pedig és Csömör, Kerepes Rákoskeresztúr került a fertőzött helységek listájára.'9

A járvány útját csupán néhány esetben tudjuk dokumentálni. Szentendre Pomázon keresztül Budáról kapta a fertőzést, de más feltételezések szerint kereskedők hurcolták magukkal a kórokozókat.57 58 59 60 Dömsödre 1739 júniusában Izsák felől jutott el a vész.61

A pestis gyors terjedésének folyamatát az alábbi segítségével tanulmányozhatjuk, amelyen az egyidejűleg lezárt települések száma olvasható. Az ábra a tanulmány végén elhelyezett adattár segítségével készült, azonban a bizonytalan időpontban lezárt települések adatait nem tartalmazza, így a kapott görbe valamelyest torzít.

A pestissel fertőzött települések számának alakulása 1739/40-ben

57 BOROSY, 5420. regeszta.

58 Uo. 5461. regeszta.

59 A járvány Pest megyei kiterjedését tanulmány végén álló 2. számú térkép és a Pest megyei pesti adattára mutatja.

60 MNL-OL A 27. 50. cs. No. 999/1. 112. r. és uo. No. 999/2. 113. r.

61 MNL-OL X 2242. filmtekercs (továbbiakban ft.) A 647. 47/1. k. halotti 18. p.

160