Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Schramek László: Pestisjárvány Pest megyében 1739–1742
PESTISJÁR VÁNY PEST MEG YÉBEN... rendelkezünk. Mágocsy Mihály alispán április 25-én kelt levelében jelentette, hogy e községben is járványos megbetegedéseket tapasztaltak.™ A halandóság emelkedése Kecskeméten már 1739 februárjától kimutatható/9 de erről eleinte a hatóságok még nem tudtak, vagy nem akartak tudomást venni. Bécsben végül 1739. április 13-án rendeltek el szigorú vizsgálatot egy megyei tisztviselő, két helyi szenátor és a vesztegzár sebészének részvételével, mivel február 10. és március 28. között 149-en haltak meg a városban.40 A vizsgálati jelentések az alábbiakat állapították meg. A megyei egészség- ügyi biztos Martin Scheidel38 39 40 41 városi sebész szakvéleménye alapján rendszeresen úgy tájékoztatta feletteseit, hogy az emberek váratlan lázban halnak meg. Az orvos csak április 9-én tett jelentést az első pestises halálesetről. A járvány nyilvánvaló megjelenése ellenére a betegek ellátása és elkülönítése elmaradt. Scheidel ugyanis kijelentette, hogy ő csupán addig praktizál, amíg az első pestises esetet nem diagnosztizálja. A vesztegzárban dolgozó császári sebész pedig külön térítés híján nem volt hajlandó vizitálni a városi pácienseket, mivel őt csupán a vesztegzárhely felügyeletéért fizették. Ezért április 9. és 20. között gyakorlatilag senki nem látogatta a betegeket.42 Ugyan április 11-én a két vesztegzársebész megvizsgált egy ágyban fekvő személyt, nála nem találtak fertőzésre utaló nyomokat.43 A helyzet kritikussá fokozódott, mivel április 17-e körül már naponta 10-12 személy hunyt el, a megyei egészségügyi megbízott azonban még mindig ellentmondásos információk birtokában volt, a hadszíntérre tartó katonai egységek viszont naponta századszám vonultak keresztül a városon.44 A seregtörzsnél a harcoló alakulatok megfertőződésétől tartottak. A helyzet súlyosságának ismeretében Mágocsy alispánnak gyorsan kellett volna cselekednie, de erre nem volt lehetősége. A város körülzárásához annak széles határai miatt legalább 1000 emberre lett volna szükség.45 Végül a település négy kapuját 24 emberrel őrizték hét és fél hónapon keresztül.46 A Kecskemét felől érkezők ellenőrzését és visszafordítását - egyfajta második védvonalként - az Örkény mellé vezényelt három lovas végezte, akik korábban a megye déli határain teljesítettek szolgálatot.47 Mágocsy Mihály utasította a tanácsot, hogy a katolikus és református felekezet hívei is új temetőt létesítsenek, de az utóbbiak szabotálták a végrehajtást. Kecskemét zárlat alá vétele, a fertőzöttek ruhaneműinek elégetése és a temetkezési 38 MNL-OL C 37. Lad. D. fase. 1/2. 68. v. 39 MOESS, 64-65. o. 40 BOROSY, 5416. regeszta. 41 Martin Scheidel ezredsebészként dolgozott a hadseregnél, majd 1739 előtt néhány évvel telepedett le Kecskeméten. 42 MNL-OL A 27. 50. cs. No. 979/1. 39. r-v. 43 Uo. No. 979/5. 44. r. 44 Uo. No. 979/6. 45. r. 45 MNL-OL C 37. Lad. D. fase. 1/2. 68. v. 46 MNL-OL C 37. Acta pestilentialia. Pest megye, 289. v. Az őrzés kezdő és záró időpontja sajnos nem ismert. 47 MNL-PML IV. 1-a/l. 18. k. 718. p. Ld. még Borosy, 5459. regeszta. 158
