Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Tóth Judit: Áruhalmozás vs. pultagitáció, avagy „az ellenség ismét a közellátás vonalán próbál zavart okozni.”
TÓTH JUDIT Ernő előterjesztésére, majd a Politikai Bizottság (PB) 1948. október 28-ai ülésén hozta meg a végső döntést felállításáról. Fő feladatává tették az állami kereskedelmi hálózatnak vidéken történő megszervezését.8 A szövetkezeti boltokat a voltaképpen minisztériumi feladatokat ellátó szövetkezetirányító apparátus, a Szövetkezetek Országos Szövetsége (SZÖVOSZ) felügyelte,9 megyei szinten pedig a Mezőgazdasági Szövetkezeti Vállalat (MÉSZÖV). 1949-től sorra nyíltak meg országszerte, így Pest megyében is a népboltok. Egy-egy bolt megnyitásáról a lapok valóságos győzelmi jelentésként számoltak be: „Az ősz elején Nagykőrös főterén mindenki kíváncsian szemlélte azt a készülődést, ami a régi postapalota felszabadult üzleteinek helyiségeiben történt. Rövidesen megnyílt a népbolt Nagykőrösön. A közel 3 hónapos népbolt működésére visszatekintve megállapíthatjuk, hogy az új típusú üzlet már megnyitásakor meghódította a nagykőrösi dolgozó népet. Az üzlet választékos ízléssel kiképzett külseje, a berendezése, de főként áruinak bőséges választéka, s a cikkek ára azóta a legnépszerűbb üzletek fölé emelte a nagykőrösi népboltot. ”10 A két bolttípust összevetve természetesen a népboltok, azaz az állami kiskereskedelem primátusa érvényesült a szövetkezeti szektorhoz tartozó boltokkal szemben. Megfigyelhető az is, hogy népboltokat inkább a városokban, az ipari munkások lakta területeken, míg a szövetkezeti boltokat jobbára a falusiak, mezőgazdaságból élők ellátására hozták létre. A lapok azonban a korabeli hangvételnek megfelelően hasonló lelkesedéssel írtak ez utóbbi üzletek megnyitásáról is: „Az elmúlt vasárnap az abonyi Főtér csendjét vidám zsivajgás töltötte meg. Mindenki az új földműves- szövetkezeti bolt megnyitását tárgyalta. Négy gyönyörűen berendezett kirakat mutatja, hogy Abonyban valóban mintabolt nyílik. Hetven évvel ezelőtt huszárlaktanya volt ez a ház, tele volt sikátorokkal, piszkos odúkkal. Most építették újjá, de meg is lehet nézni. [...] Az új bolt belül tágas, tiszta helyiség. A falon dekoráció és feliratok a pártról és a szövetkezet fejlődéséről. 1 A szocialista szektor térnyerése azonban viszonylag lassú folyamat volt: részesedése a Pest megyei kereskedelmi forgalomban 1950. 11. negyedévének kezdetén alig 30%-ot tett ki, tehát 70%-ával még a magánkereskedelem játszott meghatározó szerepet.12 A magánszektor visszaszorítása 1952 folyamán öltött nagyobb méreteket, amelyet 1952. szeptember 1-jétől három hullámban hajtottak végre. Az akkor működő 994 magánkereskedő és vendéglős közül szeptember 2-án 212 magánkereskedő, október 29-én 135 vendéglős, november 20-án további 315 magánkereskedő iparigazolványát vonták vissza, míg szeptember 1-jétől 36 magánkereskedő magától adta vissza az engedélyét. így az összesen megszűnt magánkereskedések száma 698, a tovább működöké pedig 296 (37 zöldség- és gyümölcskereskedő, 214 dohánykisárus, 45 ószeres) volt. Ebből a 214 trafikot működtető dohánykisárusok tervezetten 70%-át államosítani kívánták, így a magánszektor 1952 végére 10% alá süllyedt a megyében. 8 MNL-OL 276. f. 53. cs. 13. ő. e. 1948. október 28. 9 PETÖ-SZAKÁCS, 112. o. 10 Pest Megyei Népújság, 1949. december 11. 11 Uo. 1950. szeptember 27. 12 MNL-PML XXIII. 2. 3. kötet, 1950. október 24. 139
