Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Magyar Endre: „Szentendre bolsevista számlája.” Rekvirálás és köztulajdonba-vétel a Tanácsköztársaság idején
MAGYAR ENDRE LENARD A kiutalt lakásból való átköltözés esetén a fóbérlőnek kellett kifizetnie a kiköltözés, valamint az albérlő által a lakás állagának fenntartása érdekében befektetett költségeit is.84 85 Abban az esetben, ha az egykori tulajdonosok addig kihasználatlanul álló lakásukba, illetve nyaralójukba kívántak beköltözni, nekik is az adott ingatlan (lakrész) rekvirálása és kiutalása iránt kellett folyamodniuk. A lakásbizottság ezen kérelmeknek helyt adott és arra való tekintettel, hogy ezen ingatlanok (lakrészek) a kérelmezők magántulajdonát képezték, albérleti díjat sem állapított meg.83 Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy bár a Szentendrei Lakásbizottság radikális módszerekkel próbált segíteni lakáshiány folytán kialakult gazdasági és szociális krízisen, annak kezelésére irányuló intézkedései összességében kevésnek és csupán átmeneti megoldásnak bizonyultak.86 A bizottság 1919. július végén elismerte, hogy „Szentendre város direktóriuma lakások hiányában e tekintetben teljesen tehetetlen ”.87 A kényszerű összeköltöztetés során egy fedél alá került, teljesen eltérő társadalmi háttérrel és mentalitással rendelkező egyének gyakran összeütközésbe kerültek egymással. Előfordult, hogy az új lakók nem tartották be az albérleti szerződés feltételeit, jóvátehetetlen károkat okoztak a lakásban, esetenként a tulajdonos javait és terményeit is felélték.88 A lakástulajdonosok a kéretlen jövevényekre jellemzően „a diktatúra kegyeiből sőt secaturájából betolakodott idegenekként ”89 tekintettek és a Tanácsköztársaság után igyekeztek mielőbb megszabadulni tőlük. A proletárdiktatúra bukása utáni, rövid életű „szakszervezeti kormány” felfüggesztette a lakásrekvirálásokat, valamint hatályon kívül helyezte a házak köztulajdonba vételére vonatkozó rendeleteket.90 84 Ld. uo. 1720/a/kig. 1919., 2833/kig. 1919., 2913/kig. 1919., 2914/kig. 1919., 2916/kig. 1919., 1708/kig. 1919. Víg György lakásügye, és 1714/kig. 1919. Bújna Márton panasza Gavrelovics Mito ellen, a lakásának helyreállítása miatt. 85 Lásd például: MNL-PML XVI. 25. 1929/kig. 1919. Kerl Ferenc lakásügye. Figyelemre méltó a kérelem indoklása: „Indokul vagyok bátor megemlíteni, hogy én 72 éves munkaképtelen vagyok. A fent nevezett házikót ez előtt 24 éve keserves keresetemből vettem [...] semmi féle jövedelmem, sem vagyonom nincsen, kénytelen voltam pesti lakásom felmondani, és ezen üres lakás részemre való rekvirálását kérni. " 86 A szentendrei városvezetésnek az 1920-as években is jelentős anyagi erőforrásokat kellett áldoznia a lakáshiány enyhítésére. Lásd például: MNL-PML IV. 408-b. 42757/1922. Szentendre város kgy. 3516/922. sz. jelentése a Szentendre városban építendő kislakások céljaira a pénzügyi syndikatustól felveendő 2 000 000 Korona kölcsön tárgyában. Ugyanerről lásd még: MNL-PML IV. 403.a-b. Az 1922. október hó 6-i közgy űlés jegy zőkönyve és az 1922. évi október hó 10-i közgyűlésen jóváhagyott 42757/kig. 1922. - 2719. kgy. sz. határozat. 87 MNL-PML XVI. 3799/kig. 1919. 88 Lásd például: MNL-PML XVI. 25. 3143/kig. 1919. 89 MNL-PML V. 373-b. 4893/kig. 1919. 90 A Magyar Népköztársaság kormányának 1919. augusztus 4-én kiadott 7. és 8. sz. rendelete. RT 1919. 623-624. o. 113
