Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Magyar Endre: „Szentendre bolsevista számlája.” Rekvirálás és köztulajdonba-vétel a Tanácsköztársaság idején
MAGYAR ENDRE LEN ARD A munkástanács a Hangya fogyasztási szövetkezetei is felügyelete alá helyezte. Felfüggesztette az igazgatóság és a felügyelő-bizottság működését, a felügyeleti jogkört Szulyovszky Sándor vette át, az ügyvezetést pedig Korenchy Józsefre bízta, a pénztárosi teendőkkel pedig Ivanits Lajost bízta meg. A szocializálás ez esetben mindössze a szövetkezetnek a munkástanács ellenőrzése alá helyezését, a köztulajdonba vétel lazább változatát jelentette.2:1 A munkástanács március 22-én elrendelte a be nem vetett, bérbeadott földek kisajátítását és azok fél holdanként, fél áron történő bérbeadását) elsősorban a földnélküli földmunkásoknak és hadiözvegyeknek, másodsorban szántóföld nélküli piszke- és egyéb gyümölcstermelők részére. Ezen kívül elrendelte „a nagybirtokok azonnali kommunizálását, ami a szőlőknél 3 k[atasztrálisj holdnál kezdődik, ” A munkástanács másnap kisajátította és felosztotta az igénylők között a 8 holdnál nagyobb földeket és ugyanekkor eltervezték termelőszövetkezetek létesítését is. A Forradalmi Kormányzótanács 1919. április 3-án kiadott és hatályba lépett XXXVIII. számú rendeletének 1. §-a deklarálta azt a jogelvet, miszerint „Magyarország földje a dolgozók társadalmáé. Aki nem dolgozik, annak tulajdonában föld nem maradhat. ” Ennek 2. §-a a „munka nélküli jövedelem” megszüntetése érdekében írta elő minden (100 holdál nagyobb terjedelmű) közép- és nagybirtok megváltás nélküli köztulajdonba vételét, 5. §-a pedig a termelőszövetkezetek létrehozásáról rendelkezett.25 26 A rendelet szentendrei végrehajtásáról mindössze két nagybirtokosról rendelkezünk adatokkal. Egyrészt bizonyosan sor került Wolf Oszkár gazdaságának szocializálására.27 Másrészt, mivel Glantz Sámuel 96 holdas birtoka a rendeletben meghatározott 100 holdas terjedelmet nem érte el, a tulajdonos kérésére, saját tulajdonában maradhatott. A sztaravodai dűlőben lévő 16 holdnyi szőlője azonban köztulajdonba került, a birtokon lévő nyaralójával együtt, amely egyébként munkásainak szállásul szolgált. Az ott található bútorokat a lakásbizottság elrekvirálta és a városi közraktárba vitette.28 Forradalmi Kormányzótanács 1919. április 4-én kiadott, XL. számú rendelete alapján minden községben, járásban és megyében három tagú birtokrendező és termelést biztosító bizottság létesült földműves proletárokból és a melléjük beosztott gazdabiztosokból.29 Ettől kezdve nem volt beleszólása a helyi szerveknek a szocializált 25 MNL-PML XV. 21-a/l. B 5721/1920. Mt. jkv. 1919. március 23., 18. határozat. A Hangya gazdaszövetség helyi szervezete az átszervezését követően „Hangja fogyasztási szövetkezetként”, illetve „Szentendrei fogyasztási és értékesítő szövetkezetként" folytatta működését. Lásd: MNL-PML XVI. 25. 2058/kig. 1919., 2333/kig. 1919. és 2051 /kig. 1919. A fogyasztási szövetkezetek pénzügyi ellenőrzés alá helyezéséről szóló rendeletet lásd: MNL-OL K 26 - PT1 - 601. f. 2. cs. 1224. csomó. XXXVII. tétel. 3520/1919. 26 Tanácsköztársasági Törvénytár I. kötet, 56. o. 27 MNL-OL K. 579. PTI 653. f. 3. cs. 1921-U-12731.54. r. és MNL-PML XV. 21-a/l. B5721/1920, 161. r. 28 MNL-PML XVI. 25. 3738/kig. 1919. és 3091/kig. 1919. ” Tanácsköztársasági Törvénytár I. kötet, 57-59. o. 103
