Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)

Magyar Endre: „Szentendre bolsevista számlája.” Rekvirálás és köztulajdonba-vétel a Tanácsköztársaság idején

Magyar Endre Lf.nárd

„Szentendre bolsevista számlája"

Rfkvirálás és köztulajdonba-vétel a Tanácsköztársaság idején

Jelen tanulmány arra vállalkozik, hogy összesítse a Tanácsköztársaság idején, Szentendrén végrehajtott intézkedések közül azokat, amelyek a polgári magántulajdon jogsérelmével jártak. Ezzel összefüggésben kísérletet tesz annak a bemutatására is, hogy mindezek hogyan jelentek meg a proletárdiktatúra bukását követő büntetőjogi felelősségre vonás során.1 2

A proletárdiktatúra a világháborús vereség utáni gazdasági, politikai és társadalmi válságra adott válaszként, a magántulajdonon alapuló polgári demokratikus rend megdöntését és a kollektív társadalom megteremtését kínálta fel egyedüli alternatívaként. Messianisztikus küldetéstudattal rendelkező vezetői a marxista szocializmus nevében, a bolsevik program alapján egy olyan ideális társadalmi berendezkedést kívántak megvalósítani, amelyben a termelőeszközök társadalmi tulajdont képeznek, a fennálló osztálykülönbségek, kiváltságok, politikai és társadalmi egyenlőtlenségek pedig végleg megszűnnek.3

A Szentendrei Direktóriumnak4 5 a szocializmus megvalósítására vonatkozó hivatalos interpretációjaként is felfogható az az Új Kor című pártlapban megjelent írás, amely szerint a modem bérmunkások és proletárok akkor fognak felszabadulni, amikor a kapitalizmus átadja a helyét „annak a társadalmi rendnek, amely a termelési eszközök kollektív birtoklásából fog kialakulniEnnek jegyében történtek Szentendrén is azok az intézkedések is, amelyek közül - a teljesség igénye nélkül - a következő típusú jogeseteket gyűjtöttem össze: letartóztatott polgároktól „kölcsönkért” (pontosabban: kikényszerített, kizsarolt) összegek, önkényesen lefoglalt pénzek és takarékbetétkönyvek; árukészletek zár alá vétele, gyárak, ipari üzemek, pénzintézetek, fogyasztási szövetkezetek és földbirtokok köztulajdonba vétele; lakás-kisajátítások (korabeli szóhasználat szerint: lakás-rekvirálások). Lényegüket tekintve ezek mind a termelőeszközök kollektív birtoklására és a rendelkezésre álló javak újraelosztására irányuló, „egyenlősítő” intézkedések voltak.

1 A címválasztás egy újságcikkre utal, amely a Tanácsköztársaság szentendrei vezetőinek gazdálkodása által a városnak okozott vagyoni károkról szólt. Lásd: „Szentendre bolsevista számlája” Szentendrei Séplap 1919. október 5.

2 Ezúton szeretnék köszönetét mondani, mindazoknak, akik jelen tanulmány létrejöttében segítettek, különösen Dr. Magyar István Lénárdnak, Minkó Melindának, valamint Dr. Nánási Lászlónak.

3 „Mindenkihez!” VÖRÖS Újság 1919. március 22.

4 A Tanácsköztársaság Szentendrén 1919. március 22-én délután vette kezdetét, amikor Vásárhelyi Kálmán kikiáltotta a város főterén összehívott népgyűlésen a proletárdiktatúrát. Ezt követően, hatalmi szervként a munkástanács vette át a város feletti hatalmat. Részletes ismertetését lásd: MNL-PML XXXII. 5-a. G. Sin 1976, 60-73. o.; SZERÉNYI, 146-149. o.

5 MOLNÁR Varga Géza: „Marxizmusról.” ÚJ Kör 1919. május 18.

99