Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)
Kultúrotthonok
az úgynevezett népnevelők köréből került ki - szervezett be az egyéni választási munkára. A VKM a teljes pedagógus és népművelő társadalmat mozgósította.408 Az 1950. évi tanácsválasztásokat is nagy előkészület előzte meg az NM- ben és helyi szinten egyaránt. A választásokat megelőző hetekben a fellépő kultúr- csoportoknak a különböző műsorokba már bele kellett szőniük a közeledő országos eseményt. Szeptembertől - a tanácsválasztás október 22-re esett - a megyei népművelési osztályok a különböző tömegszervezetek segítségével igyekeztek a megye valamennyi településén megszervezni a választási kultúragitációt. A kultúrcsoportok a választási gyűléseken szerepelve népszerűsítették a jelölteket, valamint az elmúlt évek eredményeit, hangsúlyozva az MDP politikai, gazdasági és kulturális intézkedéseit. A gyűlések mellett a csoportok az utcán, a mozik előcsarnokaiban, a várótermekben, sőt a vonatokon409 is felléptek. A választás napján zenés ébresztővel vagy énekszóval köszöntötték a községek lakóit, a kultúrcsoportok sorra járták a házakat, és számos esetben a szavazóhelyiségig kísérték el a voksolókat.410 411 412 Az agitációs munkákról a megyei népművelési osztályok jelentést küldtek az NM-hez, ezekben a „ hibák és hiányosságok ellenére ” a választási agitációs munka sikerességéről számoltak be. A film- és diavetítések sikere mellett a kultúragitációs csoportok munkáját emelték ki a jelentésekben, bár itt is számos esetben előfordultak kisebb hiányosságok, főként a tömegszervezetekkel való elégtelen kapcsolatot és a kezdeti szervezetlenséget emelték ki a jelentések írói. Sajátos hibákat tárt fel a zirci választási kampányról a Veszprém megyei népművelési osztályvezető. Véleménye szerint nagy hiba volt, hogy az agitációs műsorokban gyerekeket is alkalmaztak, így „ különösen rossz hatást keltett, amikor a tízéves kislány arról beszélt, hogy öt tanácstagnak jelölték", illetve „rosszul hangzik a gyermekek előadásában külpolitikai kérdésekkel foglalkozó, részükről gyakran meg nem értett rigmusoknak az előadása. ’4" Az 1954. évi tanácsválasztás már agitációs szempontból visszafogottabbnak tűnt. Itt is bevetették a népnevelőket a választási harcban, megmaradt a személyes agitáció is, de az ízléstelenségig menő, a választókat sértő hivalkodó reklámot kifejezetten tiltotta a pártvezetés.4 2 Az ’53-as parlamenti választást mind országos, mind helyi szinten még nagyobb szervezkedés előzte meg, mint a korábbiakat. Az MDP vezetőinek célja a társadalom totális mozgósítása volt. Ennek érdekében minden eszközt bevetettek, használták a tömegkommunikáció összes területét, de duplájára növelték - az 1949. évi 408 Feitl, 1999.283.0. 41,9 Egy Szolnok megyei jelentésben a „vonatagitációról” a következőket olvashatjuk: „Leellenőriztük a csoportok munkáját a Szolnok-Püspökladány és szolnok-mezőtúri munkásvonaton. Mindkét szakaszon komoly sikerrel szerepeltek, kb. 5-10 kocsiban adtak műsort. Egy-egy kocsiból alig akarták továbbengedni őket, kívánsághangversenyt rendeztek velük az utasok. Tapasztalat, hogy egy-egy vonatra nem elég 1-1 csoportot feltenni, mivel nem bírják az érdeklődést kellőképpen kielégíteni." MNL-OL XIX. I-3a. 1854- ált.-2-40/1950. 410 Esztergár községben például az úttörők felkeresték azokat az idősebb embereket, „akik dél felé még nem szavaztak le, és saját szavaikkal, a gyermekek jövőjére hivatkozva biztatták őket - eredményesen - a szavazásra". MNL-OL XIX. l-3a. 1854-B-l 7/1950. 411 MNL-OL XIX. I-3a. 1854-B-17/1950. 412 MNL-OL M-K.S 276. f. 53. cs. 203. ö. e. 1954. november 10. 94
