Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)
Kultúrotthonok
célok elérésének segítésére. ’64 Eszerint fontos volt, hogy olyan színdarabot, jelenetet adjanak elő, amely a „békeharc”-ra, a termelésre ösztönzi az embereket, de kiemelt helyet foglalt el az „ellenséggel való szembeszállás” propagálása is. Előfordult azonban, hogy visszájára fordult a túlzott politikai színezete miatt a darab eredeti célja: a kaposvári megyei döntőn az „antiklerikális”-nak szánt műsor közben a közönség inkább nevetett, minthogy gyűlölködött volna.* 365 Mintegy háromszázzal több énekkar nevezett be a II. Országos Kultúrver- senybe, mint az elsőbe. A források szerint a mennyiségi növekedést minőségi javulás is követte, hiszen az énekkarok kapták a legjobb bírálatokat. A Müveit Népben megjelent összefoglaló szerint a dalok előadásában egyre jellemzőbbé vált ezen a versenyen ,, az eszmei tartalom tudatos kifejezésére törekvő, mozgósító erejű előadásmód”, másrészt a technikai tudás is fejlődést mutatott. Az énekkarok továbbra is főként magyar népdalokat, tömegdalokat és a szovjet zeneirodalomból választott műveket adtak elő. A tánccsoportok száma ugrásszerűen megnőtt az előző országos versenyhez képest, de ugyanúgy főként népi táncokat adtak elő az együttesek. A tánccsoportokhoz sorolt népi együttesek száma is jelentős gyarapodást mutatott, de minőségben is újat hoztak a II. Országos Kultúrversenyen, mivel jellemzővé vált, hogy az énekek, táncok, népi játékok mellé gyakran rigmusokat szőttek az előadásaikba. Külön elismerést kaptak azok a népi együttesek, amelyek a hagyományokat ötvözték a kortárs elemekkel. így például a galgahévízi és bagi együttesek május 1-jét, a turaiak pedig az új aratás ünnepét mutatták be.366 367 * A zenekarok mutatták a legtöbb változatosságot a műfajok tekintetében, felléptek népi, fúvós-, pengetős, szalon-, szimfonikus, esztrád és úttörőzenekarok is.36' A rigmusbrigádok új művészeti ágként jelentek meg a versenyen, és bár számuk meghaladta a másfél ezret, a várakozásokhoz képest mégis alulmaradtak mind számban, mind minőségben.’65 A verseny befejezése után a szervezők tovább szerették volna vinni a kul- túrversenyek mozgalmát. Célul tűzték ki, hogy az eredményeket megszilárdítsák, azaz a jól szereplő csoportok példaként álljanak a többi előtt, s ez alapján fejlődjenek a gyengébbek. Másik fontos cél volt, hogy a kultúrcsoportok ne bomoljanak fel a bemutatók után, hanem tovább szerepeljenek különböző rendezvényeken, s végezzék a kultúragitációs munkát, azaz továbbra is agitáljanak a politikai célok megvalósítása érdekében. w A legtöbbet játszott darabok: Bánffy György: Számonkéri az ország című egyfelvonásosa, A. P. Csehov: Háztüznézö, Szécsi Lajos: Igazság fénye, Hunyadi József: Bányászbecsület voltak. Népművelési Híradó. 1953/6. szám, 12. o. 365 MNL-OL XIX. I-3a. 3253-4-2/1953. 366 Népművelési Híradó. 1953/3. szám, 12. o. 367 MŰVELT NÉP. 1953/5. szám, 26. o. ,<,s A rigmuséneklést-szavalást igyekezett az NM is minél szélesebb körben terjeszteni, de még az amatőr csoportok sem szívesen vállalkoztak az ilyen típusú előadásokra. Jó példa olvasható erre a letenyei járási bemutatóról szóló jelentésben. A rigmust két gyerek énekelte, amely arról szólt, hogy a tanács már sok mindent megígért a falunak, de még nem kapta meg. ..Azzalfejezték be. hogy talán a község sem tett még eleget a kötelezettségének, hogy> mindezt megkapják, de reményük van a jövőre nézve. Azt is kiénekelte a két kisfiú, hogy azért éneklik oka rigmust, mert más nem vállalkozott rá. ” MNL-OL XIX. l-3a. 1843-1-14/1953. 84
