Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)
Kultúrotthonok
meghaladta a korábbi versenyét. (Az 1950-1951. évi országos kultúrverseny falusi szakaszán 3700 csoport vett részt.) A járási verseny Pest megyei beszámolóját alapul véve a bemutatókon részt vett csoportok művészi színvonala meglehetősen nagy különbséget mutatott, a leggyengébben továbbra is a színjátszó csoportok szerepeltek. Általában már a szereptudás is alacsony színvonalú volt és a szereplők gyakran nem tudtak belebújni az általuk játszott figura bőrébe. A műsorválasztás tekintetében viszont javulásról számoltak be, egyre több színjátszó-csoport választotta témául például a tszcs-ék kérdésével foglalkozó darabokat. De jelentkeztek saját műsorszámmal is, például az üllői MNDSZ Rákosi életével kapcsolatban írt mesejátékod!). A jelentésben kiemelkedő eredményekről számoltak be a népi játékok területéről, a többi művészeti ág - a bábcsoportok kivételével - az átlagos színvonalat képviselte.353 Az 1952-1953. évi II. Országos Kultúrverseny Az I. Országos Kultúrverseny sikerén felbuzdulva a szervezők 1952 őszén nekikezd- tek a II. Országos Kultúrverseny megszervezéséhez. A megmérettetést minden addigit felülmúló országos rendezvénysorozatnak kiáltották ki, de célja az előzőekhez képest mit sem változott, eszerint „ legfontosabb célja, hogy a művészet fegyverével kemény, elszánt békeharcosokat, a szocializmus építésének hős katonáit neveljen dolgozó népünk soraiból''',354 A kiírás a szokásos művészeti kategóriáknak szólt, új elemként jelent meg a dalos-rigmusbrigád. A művészeti együttesek versenyébe a tömeg-, és társadalmi szervezetek, a tsz-ek, a tanácsok és azok kultúrotthonai, valamint a fegyveres alakulatok és iskolák csoportjai nevezhettek. A verseny alapszakasza három részre különült el: üzemi, iskolai és területi (falusi, városi),355 utána következtek a járási és a megyei bemutatók, a legjobban szerepelt csoportok pedig a Budapesten tartott országos bemutatón léphettek fel. A versenyeket hosszas és gondos előkészítés előzte meg. A helyi állandó népművelési bizottságok, kultúrotthonok dolgozói és más népművelési káderek igyekeztek a település apraját-nagyját belevonni a kultúrverseny megszervezésébe, és biztatni a fellépésre. A bemutatót, ahol csak lehetett propagálták az egész faluban, városban, üzemben. Helyi szinten hangoshíradón, doboláson, feliratokon356 és az NM által küldött plakátokon keresztül hirdették a kultúrversenyt. Volt, ahol a propagandatervben szerepelt, hogy az iskolások ellenőrző füzeteikbe is beleírják a bemutatók időpontjait. A munkában élenjáró dolgozókat külön meghívták a bemutatókra, részükre biztosították a nézőtér első két sorát, s az egyes műsorszámokat a csoportok 35j MNL-PML XXIII. 18. 877-1-68/1951. 354 MŰVELT NÉP. 1952/10. szám, 2. o. 355 Művelt nép. 1953/1. szám, 10. o. 356 A Pest Megyei Versenybizottság a következő mondatot - ezt minden kultúrotthonba, iskolába ki kellett tenni — választotta a verseny mottójául: „Művészeti csoportok! Fejlesszétek a művészeti színvonalat oly magasra, hogy méltóan képviselhessétek az üzemet /,kultúrotthont /iskolát stb./ a művészeti csoportok II. országos versenyén. ” MNL-PML XXIII. 18. 877-1-73/1952. 80
