Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)
Kultúrotthonok
Az MDP Titkársága a felszabadulási ünnepség eseményeit elemezve megállapította, hogy a rendezvények sikeresek voltak, mind a fővárosban, mind vidéken.223Ugyan- akkor a következő évben a pártkongresszusra és május 1-jére tekintettel szűkebb keretek között kívánták megünnepelni április 4-ét. Az ajánlat kevesebb nagyszabású, és inkább több helyi kulturális rendezvény, mint például kultúrműsorral egybekötött ünnepség megtartását tartalmazta. Április 3-án pedig a tömegszervezeteknek (elsősorban az MSZT-nek) kellett műsoros estet rendezniük, ahol szintén a kultúrversenyben részt vett együttesek léptek fel.224 A kiadott terv szerint 1951 -ben a szervezők már fontos szerepet szántak a vidéki ünnepségeknek, s ez így maradt a következő években is. Áprilisi 4-én minden községben zenés ébresztővel, úttörők énekével indították a napot. Az ünnepségek műsoranyagát a központi ajánlások alapján a népművelési előadók és a kultúrotthonok dolgozói állították össze.225 Az ünnepségeken a helyi kultúrcsoportok adtak elő műsort,226 a program összeállításánál azonban, az állandó optimizmus központilag erőltetett motívumának megfelelően, ügyelni kellett arra, hogy azok vidámak, derűsek legyenek. A kultúrmunkát, ahogy már korábban szó volt róla, össze kellett kapcsolni az aktuális gazdasági feladatokkal, jelen esetben a termelés kérdéseivel: az április 4-ei műsorban a munkafelajánlások és munkaversenyek eredményeit kellett szerepeltetni. Az utasítás szerint ,,például: az április 4-i ünnepségen egy-egy verset vagy dalt ajánljanak fel valamelyik kiváló eredményt elért sztahanovistának vagy élmunkásnak". Előírták, hogy a falvakban a tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzésével kapcsolatban elért eredményeket hangsúlyozzák a kultúrműsorban.”227 Emellett a kultúrotthonokban kiállításokat rendeztek a képzőművészeti szakkörök munkáiból, a könyvtárakban pedig a témába vágó könyvekből. Sok helyen sportrendezvények egészítették ki az egész napos programot. A fentebb említettek mellett az április 4-ei megemlékezéseknek is fontos eleme volt a II. világháborúban elhunyt szovjet katonák sírjának vagy a hősi emlékműveknek a megkoszorúzása; mivel ilyen emlékmű minden községben volt, ezért ez ugyanúgy hozzátartozott mindenütt az ünnepi megemlékezésekhez, mint a kultúrműsor vagy az ünnepi szónoklat. 223 Mind a budapesti, mind a vidéki felvonulások jelszavaktól és énekszótól voltak hangosak. Sokan felvonultak, például: Szegeden 25 000, Miskolcon 50-60 000, Győrben 15 000, Pécsett 35 000 ember. Arányaiban a kisebb városokban és községekben is hasonló számokról szóltak a jelentések. MNL-OL M-KS 276. f. 54. cs. 94. ő. e. 1950. április 12. 224 MNL-OL M-KS 276. f. 54. cs. 133. ő. e. 1950. március 8. 225 A Népművelési Híradóban jelentek meg a műsortervek. Ajánlott színművek április 4-ei ünnepségekre: Illés Béla—Rácz Zsuzsanna: Budapest előtt; Hámos György: Kispuska és monokli; Hárs László-Takács István: Tűz: Költemények: Kónya Lajos: Joggal köszönet is: Iszakovszkij: Egy vörös katona sírjánál: Asztalos Sándor: Sztálin népe nagy munkába kezd. NÉPMŰVELÉSI HÍRADÓ. 1953/3. szám, 6. o. ' A műsorok községenként szinte semmi változatosságot nem mutattak, ugyanazok a műsorelemek szerepeltek mindenütt. Tipikus példaként hozható fel Mende község 1954. április 4-ei programja: 1. Magyar és szovjet himnusz (közösen); 2. Óvodások köszöntője április 4. tiszteletére; 3. Úttörő szavalat április 4-ről; 4. Úttörő énekkar (mozgalmi dalokat énekel); 5. Ünnepi beszéd; 6. Szavalat (Téglagyári üzem részéről); 7. Úttörő énekkar (mozgalmi dalok); 8. Népi tánc (általános iskola); 9. Szavalat az ötéves tervről (DISZ szervezet); 10. Téglagyári tánccsoport; 11. Az ünnepély berekesztése (sic!); 12. lntemacionálé (közösen). MNL-PML XXI11. 18. 8781-1-1/1954. 227 MNL-OL XIX. I-3a. 1830-ált.-3/1950. 56
