Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)

Kultúrotthonok

csakúgy, mint a többi propagandaeszköznél, fontos volt, hogy a gazdaságban és az embe­rek cselekedeteiben is megmutatkozzon a Itatás. A jelentések szerint ebben is sikereket ért el az SZFV, mivel a legjobb eredményeket a begyűjtésben és a terménybeadásban azok a területek mutatták, ahol rendszeresen és jól tartották az előadásokat. Eszerint az SZFV rendezvényei után is gyakorta előfordultak szóbeli felajánlások; legtöbbször valamilyen mezőgazdasági munka gyorsabb elvégzését vállalták az emberek.126 Természetesen az SZFV ideje alatt folyó ellenséges ténykedésekről is be­számoltak. A jelentés szerint itt is inkább az úgynevezett „csendes aknamunkák” voltak a jellemzőek, ami miatt nem látogatta elég hallgató az előadásokat.127 * 129 A provo­katívabb, tetten érhető cselekményeket főként egyházi személyekhez kötötték, akik valamilyen vallási szertartással vonták el az embereket az előadásoktól. Erre legin­kább jellemző példa egy 1953. évi Hajdú-Bihar megyei jelentésben olvasható, ahol a jelentést tevő megfogalmazása szerint szerencsére sikerült megakadályozni a klérus ellenséges tevekénységét. Hajdúhadház községben ugyanis június 14-én „Czapik Gyula egri püspök”l2N bérmálást végzett. Ennek ellensúlyozására viszont a népműve­lési ügyvezető a párt és a tanács megfelelő segítségével „nívós SZFV"-1 szervezett egész vasárnap délelőttre. Térzene volt a szabadtéren, felvonultak a motorverseny résztvevői, majd versenyt is megrendeztek, végül a helyi kultúrcsoportok műsort adtak elő. Az SZFV előadása a növényápolási munkákról és az aratásra való előké­születekről szólt, ami után következett a debreceni népi együttes másfél órás műsora. Mintegy 1000 ember vett részt a rendezvényen, ezzel szemben körülbelül 300 fő volt a templomban. Utóbbiak közül 15 lehetett dolgozó paraszt, „a többiek pedig nevetsé­ges képet nyújtottak, csokornyakkendős, monok/is, sza/makalapos, amerikai zippzáros lamberdzsekis 'urak ’ és tüllruhás és nerebundás 'hölgyek ’ a kitelepítettek voltak, akik szinte tüntettek a megjelenésükkel a püspök mellett. A jelenlévő parasztok szemláto­mást kényelmetlenül érezték magukat ebben a társaságban. ” Este még egy béketémá­jú SZFV előadást tartottak.124 Szemléltető eszközök Már ekkoriban is fontosnak tartották a szóbeli közlések mellett a képekben való téma­megjelenítést is. Az előadásokat - amennyiben erre volt technikai lehetőség — plakátok­kal, falitáblákkal, diagramokkal és diafilmekkel is igyekeztek szemléletesebbé tenni. Például az ötéves terv előadása esetén javasolták, hogy állítsanak össze grafikonokat, ábrákat, amelyek mutatják a fejlődést vagy fényképezzék le a terv keretében felépített 126 Somogy megye 1952. második negyedévi jelentésében erre számtalan példát találunk: „Bonnyán az előadás után a tszcs vállalta, hogy július 5-re az aratást befejezi. Amit teljesített is. Somogyacsán B. Gy. dolgozó paraszt Arassunk viasztérében (sic!) című előadás után javasolta a hallgatóknak a gabona közös betakarítását. A község dolgozói ezt a javaslatot egyhangúan el is fogadták. A Neveljünk több csirkét című előadás után Törökkoppány községben K. S-né, K. M-né, J. M. és Sz. I-né tojás és baromfi beadási kötele­zettséget az egész évit teljesítették. ” MNL-OL XIX. I-3a. 8791 -13-5-6/1952. 127 MNL-OL M-KS 276. f. 89. cs. 373. ő. e. Szabad Föld Vasárnapok. (1951) 12s Valójában egri érsek. 129 MNL-OL XIX. l-3a. 1843-3-201/1953. 36

Next

/
Thumbnails
Contents