Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)

Mozik

rendezvényt, például a Pest megyei Pécelen a Nagy hazafi' “ című, Kirov életét bemu­tató filmet 9%-os látogatottság mellett vetítették le.571 Voltak azért kiemelkedően teljesítő területek is, például a Komárom megyei Leányvárról 190%-os átlag látoga­tottságról jelentettek. A Komárom megyei jelentés emellett arról is beszámolt, hogy a szovjet filmek hatása a termelés területén is megmutatkozott, mivel az esztergomi Micsurin-tsz tagjai a Boldog nyár című film megnézése után a rossz idő ellenére is határidőn belül teljesítették a tavaszi vetési tervüket. Valamint „az üzemekben is megmutatkozott a szovjet film nevelő-hatása. Pl. a szőnyi MASZOLAJ dolgozói április 4-re tett fölajánlásuk teljesítésében, illetve túlteljesítésében. Csolnok községben vetí­tették a Donyeci Bányák című filmet, melynek hatására az egyes akna dolgozói fel­ajánlást tettek, hogy az I. negyedévi tervüket határidő előtt 10 nappal teljesítik. A felajánlásukat 12 nappal előbb teljesítették. ”572 573 574 A következő évben már 7 hétre emelték a Szovjet Film Ünnepének időtarta­mát. Talán az előző évi kudarcon okulva, a moziüzemi vállalatok tervében nagy hang­súlyt fektettek a közönségszervezői hálózat megerősítésére, illetve kibővítésére, a tömegszervezetek segítő munkájára. Az 1953. évi szovjet filmheteken hét új filmet mutattak be, és egy dokumentumfilmet a szovjet köztársaságok életéről. Újdonság­ként egy rajzfilmet is beiktattak a programba. Két fontos alkotást emeltek ki a bemu­tatottak közül. Az egyik a Feledhetetlen 1919 - ez Visnyevszkij színdarabja nyomán készült amely annak állított emléket, hogy hogyan verték vissza Sztálin vezetésével a petrográdi emberek az angol intervenciót és a belső ellenség támadását. Az ajánlás­ban a film aktualitását emelték ki, amely szerint az ellenség most is ugyanaz, mint 1919-ben volt, s amelyet a Szovjetunió teljes fegyverzetben várja legyőzésre. A másik film a Széttört bilincsek, amelynek hőse Tárász Sevcsenko, Ukrajna költője; a mozgó­képkockák az ukrán szabadságharcos költő életét dolgozták fel.575 1956-ban már ismét csak két hétig tartott a szovjet filmünnep, amelynek ke­retében többségében - a korábbi évekkel ellentétben, amikor is a szovjet mellett ma­gyar müveket is bemutattak - valóban csak szovjet alkotások kerültek vetítésre. A szovjet filmhéten kívül tartottak lengyel, német, kínai, román, csehszlo­vák, bolgár, sőt külön magyar filmhetet is. Ilyenkor nem az egész megyét mozgósítot­ták, hanem kiválasztottak öt-hat települést, ahol az adott ország filmjeit vetítették egy hétig. A propagandája is sokkal csendesebb volt, legfeljebb kidekorálták a filmeket játszó mozikat, plakátokat helyeztek el a települések különböző pontjain, illetve röp­lapokat szórtak szét. A nyári munkák befejezése után országszerte megyei filmhetet rendeztek, hogy ismét visszacsábítsák az embereket a moziba. Az elsőt 1951 szeptemberében szervezték a kultúrforradalom kiszélesítése, és természetesen a béke védelme, vala­mint a termelés fokozása érdekében.576 Itt régi és új filmeket egyaránt vetíttek, egyes 572 ..A Párt zseniális eszmei harca az opportunisták, az árulók, a nép ellenségével szemben: ez aJilm törté­nete. " Szovjet Kultúra. 1950/11. szám, 36. o. 573 MNL-PML XXIII. 18. 878-1-26/1952. 574 MNL-OL XIX. I-3a. 87-10-7/1952. 575 Művelt Nép. 1953/2. szám, 4-5. o. 576 MNL-PML XXIII. 18. ikt. sz. n./l951. augusztus 16. 131

Next

/
Thumbnails
Contents