Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)
Kultúrotthonok
A tanfolyamokon - legyen szó néhány naposról vagy több hónaposról - főként politikai és ideológiai oktatást folyt, a kulturális kérdések, a történelem, az irodalom, a művészet alapvető ismereteinek oktatása teljesen háttérbe szorult.45’ Az így kiképzett kádereket valóban a politika szolgálatába tudták állítani, de vajmi keveset értettek a kultúrához, illetve a kulturális értékek közvetítéséhez. Ezt még az iskola szervezői is elismerték, az 1951. évi feljegyzés szerint az iskolai oktatásnál a legnagyobb baj az volt, hogy inkább politikai tudást nyújtottak, és a szakmai ismeretek háttérbe szorultak. Ennek oka részben az volt, hogy az oktatók nem művelődési szakemberek, hanem pártoktatók voltak,* 454 és ez a probléma a következő évben is megmaradt.455 Bár számos tanfolyam indult a népművelési káderek kiképzésére, de az 1952. évi felmérések szerint a kultúrotthon-igazgatók csupán 15-20%-a végzett népművelési iskolát, és a falusi kultúrotthon-igazgatók többsége még mindig pedagógus volt. Az egyéb képzettségűek általános műveltsége viszont nagyon alacsony szinten maradt, több helyen csak hat osztályt végzett igazgató irányította a kultúrotthont. Az általános műveltséget nem tudták hirtelen emelni, de a probléma megoldására továbbra is a tanfolyamokon részt vevők számának növelését javasolták az NM szakemberei, de az iskolán kívüli oktatás beindítását és minél szélesebb körben történő népszerűsítését is előirányozták. Ennek a legfontosabb eszközei a pár napos továbbképzések és konferenciák voltak,456 amelyeket járási és megyei szinten is igyekeztek megszervezni. Ezek részben úgynevezett tapasztalatcsere-értekezletek voltak, ahol az összegyűltek megosztották egymással munkamódszereiket, valamint sikeres rendezvényeik, eseményeik szervezésének és végrehajtásának körülményeit és eredményeit. Emellett az NM körlevél formájában folyamatosan kiküldte az értekezletek alkalmával megbeszélendő kérdésköröket457 is, amiket a konferencia résztvevői közösen elemeztek. A kultúrforradalom meghirdetetése után néhány évvel azonban kiderült, hogy a kultúrát képzetlen emberekkel nem lehet terjeszteni, még a kommunista párt által meghatározott ideológiai értékek közvetítésére is alkalmatlannak bizonyultak a néhány elemit végzett káderek. így a népművelés területén dolgozók művelődési 4’3 A politikai oktatás túlsúlyát bizonyítják a 3 hónapos iskola írásbeli dolgozatának kérdései: 1. A kultúra szerepe a szocializmus építésében. 2. Hogyan harcoljunk az ellenség ellen a kultúra eszközeivel? 3. Hogyan fogod felhasználni népművelő munkádban a szovjet szépirodalmat? 4. Mit tanulnak a magyar írók a szovjet szépirodalomtól? MNL-OL M-KS 276. f. 89. cs. 379. ő. e. Jelentés a 3 hónapos pártkultúra iskola munkájáról (1950) A politikai-ideológiai oktatás hangsúlyosságát mutatja be a Népművelési iskolák 4 hetes népművelési ügyvezetőképző, kultúrotthon vezetőképző tanfolyamának tematikája is: Politikai előadások: Szovjetunió a béketábor élén; Népi demokráciánk a szocializmus útján; Az ötéves terv és kulturális feladataink; A magyar mezőgazdaság szocialista átszervezése. Kultúrpolitikai előadások: A népművelés feladatai a tömeg szocialista átnevelésében; Kultúrotthon mozgalom. Természettudományos előadások: A világ, amelyben élünk; Az ember származása. Szakelőadások: A helyi tanács népművelési feladatai; Ismeretterjesztő munka; A könyvtár munkája; A művészeti körök munkája. Gyakorlat: 2 irodalmi ankét, 1 filmankét, 1 színdarab megbeszélése, heti 2 sajtóvita, 2 kiszállás szemináriumonként. MNL-OL M-KS 276. f. 89. cs. 379. ő. e. Népművelési iskolák 4 hetes népművelési ügyvezetőképző, kultúrotthon vezető képző tanfolyamának tematikája (1951?) 454 MNL-OL M-KS 276. f. 89. cs. 379. ő. e. Feljegyzés Horváth Márton elvtárs részére. (1951) 4" MNL-OL XIX. l-3n. 1952. október 14-ei jegyzőkönyv. Általános értékelés a népművelési iskolákról. 456 MNL-OL XIX. I-3a. 8791-V-8/1952. ' " Például az 1952. októberi értekezleteken Révai József: Megjegyzések egy regényhez című cikkét kellett megvitatni. MNL-OL XIX. l-3a. 8791 -ált.-14-8/1952. 104
