Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)
Bevezetés
minden formáját. [...] Nyilvánvaló, hogy a kultúrforradalom feladatai nem öncélú feladatok, hanem alá vannak rendelve gazdasági és politikai fő feladatainknak és kölcsönhatásban vannak egymással. ’4 E sokat idézett beszéd lett a kiindulópont az ’50-es évek kultúrpolitikai irányvonalának meghatározásában. A kialakított ideológia terjesztésére a művelődés és a kommunikáció (sajtó, rádió, híradó stb.) minden területét felhasználták. Az ideológia eszmei elemei átszőtték az iskolai tananyagot, a történelemtudományt a történelmi materializmus elmélete határolta be,5 de a művészet minden ága is a kommunista szellem jegyében alkotott (szobrászat, festészet, színház stb.). A könyvben vizsgálat alá volt terület, a kultúra tömeges terjesztésére szolgáló három legfontosabb intézménytípus: a kultúrotthonok, a filmszínházak és a könyvtárak is e szellemben működtek, és lettek a kommunista ideológia terjesztésének legfontosabb eszközei. A témaválasztás azért esett e három területre, mivel ezek révén a legkisebb településekre is eljutott a kultúra, pontosabban annak valamelyik eszközén keresztül a kommunista ideológia. E kultúrát közvetítő intézmények sokasága épült az ’50-es évek elején, s vált részben a szórakozás, részben az (át)nevelés eszközévé. A kutatások az egész országban mutatkozó jelenségek, folyamatok feltárására irányultak, ezek konkrétjeiéit azonban elsősorban Pest megyei példák illusztrálják. A választás azért esett Pest megyére, mert korábbi, ez irányú kutatások is ezt a törvényhatóságot érintették; emellett a forrásanyag változatos és bőséges volta is ezt indokolta. E munka az Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején című doktori disszertáció sajtó alá rendezett változata, amely nem jöhetett volna létre tanáraim, kollégáim, barátaim és családom segítsége nélkül. Ezúton szeretnék köszönetét mondani mindenek előtt konzulens tanáromnak, Prof. Dr. Izsák Lajosnak, akik végigkísérte e munka születését. Emellett szeretném megköszönni két opponensem, Dr. Föglein Gizella és Dr. Fazekas Csaba jó szándékú, hasznos kritikai észrevételeit. Külön köszönet illeti Dr. Egey Tibort és Dr. Héjjas Pált, a Pest Megyei Levéltár nyugalmazott igazgatóit, akik lehetőséget biztosítottak a doktori iskola elvégzésére. Emellett köszönettel tartozom munkatársaimnak, barátaimnak, akik folyamatosan olvasták és javították az elkészült fejezeteket, így Kiss Anitának, Katona Csabának, Koltai Gábornak és Schramek Lászlónak. Végül, de nem utolsó sorban hálával tartozom családomnak, elsősorban férjemnek, Ezsöl Gábornak, hogy türelmével és állandó támogatásával lehetővé tette e munka megszületését. Forrásokról, szakirodalomról A könyv elsősorban levéltári források felhasználására épült, amelyek legfontosabb csoportját a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában fellelhető iratanyagok alkotják. Ennek egy jelentős részét a Népművelési Minisztérium (NM) általános iratai 4 Révai, 1952. 6.0. 5 A marxista történetírás feladatainak összegzését tartalmazza: ANDICS, 1948. 9
