Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)
3. Türke Gábor: A Romák helyzete Pest-Pilis-Solt vármegyében a 18. században
A korabeli, romák által viselt leggyakoribb nevek A 17. században a családnév használata még nem volt elterjedve a cigányság körében, a korszakból ismert romák által viselt vezetéknevek száma alacsony, nem érte el a harmincat. A legtöbben keresztnévvel szerepelnek a korabeli feljegyzésekben, a vezetéknév csak a vajdák esetében mondható általánosnak.34 35 A 18. századra a változás nyilvánvaló: az 1768-as Pest megyei összeírásban 220 különböző családnév található, a csak keresztnévvel szereplő személyek száma pedig már elenyésző. Az egyes vezetéknevek gyakorisága aránytalanságot mutat: míg az összeírtak 44%-a 177 néven osztozott, melyeket egyenként alig tíz fő viselt, a romák 56%-ára csupán a nevek egyötöde jutott. Egynegyedük pedig mindössze nyolc családnevet használt. A legelterjedtebb két név a Horváth és a Kolompár volt, ezeket egyenként 100-nál is többen viselték (a Kolompárok közel 150-en voltak), ők az összeírt romák 11 százalékát tették ki. (16. ábra) Ezen aránytalanság, vagyis egyes családnevek jellemzően nagyobb gyakorisága miatt, a jellegzetes családnév a roma identitás meghatározó tényezőjévé vált a cigány közösségeken belül. 16. ábra: A PPS vármegyei romák által viselt családnevek aránya viselőik száma szerint ÍI768) '' A ROMÁK HELYZETE PEST-PILIS-SOLT VÁRMEGYÉBEN...___________________ □ < 10 fő (177 név) ■ 10-50 fő (33 név) □ 50-100 fő (6 név) □ 100-150 fő (2 név) 11-40 fői Fehér 42 fő Zsákay 42 fő Gáspár 43 fő Kovács 46 fő| Csorba 50 fő Rácz 50 fő Kókai 51 fő Lakatos 57 fő Oláh 82 fő Farkas 83 fő Horváth 139 fő Kolompár 149 fő 34 Nagy, 2004. 43^14. o. 35 PML IV. 74. CC I. 39. adatai alapján. 82
