Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)
3. Türke Gábor: A Romák helyzete Pest-Pilis-Solt vármegyében a 18. században
A ROMÁK HELYZETE PEST-PILIS-SOLT VARMEGYEBEN... 13. ábra: PPS vm. cigány lakosságának korfája (1768)29-300 -200 -100 0 100 200 300 fo Vallás Vallási hovatartozás alapján a PPS vármegyei romák nagy többsége római katolikus, csupán kevesebb mint egy tizedük volt más felekezet tagja. (14. ábra) Ez utóbbiak nagy részét a kálvinisták tették ki, kisebbik csoportjuk a görögkeleti hívők közé tartozott. Evangélikus, unitárius stb. nem mutatható ki a korabeli Pest megyei cigányság körében. A 7%-nyi református nagy része a Kecskeméti járásban koncentrálódott, ahol arányuk elérte a 17%-ot. A járáson belül is elsősorban a városokban, így Cegléden, Nagykörösön és Kecskeméten találjuk őket, Abonytól és Tószegtől eltekintve a járás többi településén csak katolikus cigányok éltek. A görögkeleti vallású romák legtöbben a Solti járás délebbre fekvő településein (Bogyiszló, Sükösd, Dusnok, Pandúr) voltak találhatóak29 30 (15. ábra), egy részük szerb családnevet viselt (Dragomir, Parcsics, Jován). Nem volt ritka köztük az, hogy az ortodox vallású szülők gyermekeiket már római katolikusnak kereszteltették. Nem meglepő ez annak tükrében, hogy a korabeli cigányság a vallási, felekezeti hovatartozásához hasonlóan viszonyult, mint éppen űzött foglalkozásához, vagy éppen lakóhelyéhez: az aktuális politikai helyzetnek megfelelően a számára éppen előnyösre változtatta. A török uralom alá került területeken élő romák a 16. században nagy számban vették fel a muzulmán vallást, a török kiűzése után pedig ezek a mohamedán cigány csoportok nagyon gyorsan áttértek a kereszténységre. Tették ezt azért is, mert közösségükön belül változatlanul ősi hitviláguk szerint éltek, a felekezeti hovatartozás csupán a külvilágnak szólt.31 A hét évnél fiatalabb gyermekeknél a legritkább esetben van a vallás feltüntetve, feltehetőleg a romák ennyi idős korban kereszteltették gyermekeiket. 29 PML IV. 74. CC I. 39. adatai alapján. 30 Bár az e településekre beköltözött sokác, bunyevác családok katolikusok voltak, a Balkánról betelepült délszláv nevű romák azonban jellemzően ortodox vallásúak. (Nagy, 2006. 45. o.) Az összeírásokban a „ Graeci rítus ” bejegyzés ezért feltehetőleg a nem egyesült görög rítusúakra utal. 31 Nagy, 2006. 22. és 45. o. 80
