Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)
2. Berényiné Kovács Gyöngyi: A levelesládától a „leveles tárházig”
BERÉNYINÉ KOVÁCS GYÖNGYI biztonságtechnikai előírásokat, a megye 1808-ban a „ legbátortalanabb helyen lévő leveles Tárház” tűzveszélyes helyzetére hivatkozva kért újabb támogatást.111 Ekkoriban a két helyiségből álló levéltár és a levéltárnok szobája a főjegyzői hivatal szomszédságában volt. A megyeháza 1810-ben elkészült épületrészében azonban a levéltámok számára kijelölt szobába a kancellistákat költöztették be. A régi palotába, a volt korábbi alispáni szobákba a jegyzőket szállásolták el, az egykori levéltári helyiségekbe pedig a jegyzői hivatal költözött.112 A levéltár ideiglenesen ennek szomszédságában, a Hild- féle épület első emeletén kapott helyet. 1811-ben az építkezés elhúzódása (Hild József halála) miatt a felduzzadt iratanyag elhelyezését csak a pincehelyiségekben kialakított raktárak használatba vételével tudták megoldani. A nedves helyiségekben tárolt iratok pusztulása újabb gondokat okozott, azonban az anyagot csak a Hofrichter által tervezett épületrész befejezése (1824) után tudták szárazabb, emeleti helyiségekbe áthordani.113 114 115 Az 1838. évi árvíz a megyeháza épületének főhomlokzati részét is alaposan megrongálta. A Gránátos utca - ma Városház utca - felőli legrégebbi épületrész oly mértékben megroskadt, hogy gerendákkal kellett aládúcolni. Az itt lévő másodalispá- ni, adószedői és jegyzői hivatalok annyira megsérültek, hogy azokat nem volt érdemes helyreállítani. Földváry Gábor alispán jelentésére az 1838. március 21-én tartott közgyűlés döntött az új, kétemeletes megyeháza felépítéséről. Az építészek már úgy kapták meg az épülettervezési feladatot, hogy a megye az építési telket megnagyobbította egy telekrész vásárlásával az északi oldalon."4 A Gránátos utcai főhomlokzat 1841-ben épült újra. A legbiztonságosabbnak ítélt első emeleti részen helyezték el — a főjegyzői hivatalhoz hasonlóan — a levéltár két helyiségét is. A levéltárnok lakása a mai Semmelweis utcai lakóépület második emeletén volt. Az iratokat a két nagy teremben, nyitott faállványokon kötegelve (fasciculusokban) helyezték el, csak a legértékesebb iratokat tárolták dobozokban.113 111 PML IV. 3-a/l. 1808: 1792. 112 PML IV. 3-a/l. 1810: 2446. 113 Föglein, 1942-1945.221-222.0. 114 PML IV. 3-a/l. 1838: 1104. A Városház utcai front az európai hírű olasz elemekkel dolgozó Zitterbarth Mátyás nevéhez köthető. MOL P 1494. Bilkei Gorzó család iratai. 61. tétel, (Jubilál Erdélyi Loránd főispán dr. a vezérmegye főispánja.) 9. o. 115 Böőr, 61.o. 59
