Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)
2. Berényiné Kovács Gyöngyi: A levelesládától a „leveles tárházig”
BERENYINE KOVÁCS GYÖNGYI tagjai Kovách György táblabíró, Ráday Gedeon, báró Bánffy Pál, Fáy András, ifj. Bemáth György, Kovacsóczy László, Halász Miklós, Konkoly József és Nyáry Pál voltak.57 A javaslatot az egész megye plénuma előtt megvitatták, majd Nyáry Pál főjegyző letisztázta a végleges változatot.58 1790 és 1847 között a számos új feladat ellenére sem változott a tisztviselők fizetésének összege.59 A főadószedői számadások tanúsága szerint az alispánt anyagi megbecsülésben a főjegyző és a főadószedő követte, akik mindketten 600 pengőforintot kaptak. A másodalispánnak jóval kevesebb, 400 forint járt, ez pedig megegyezett a főügyész, a főszámvevő, valamint a hat járási főszolgabíró bérével. Előkelő helyen állt viszont a ranglétrán a levéltárnok, aki az első aljegyzőhöz hasonlóan, 300 forintos javadalmazásban érszesült. Bállá Gábor fizetését 1785. december 13-án Pest megye kisgyű- lése 500 forintra emelte.60 Amikor 1787-ben egy rövid időre megtörtént a közigazgatás és az igazságszolgáltatás különválasztása, a levéltárnok bérét 200 forinttal leszállították, mivel külön bírósági iktatót (regestrátorl) is alkalmaztak.61 1787. augusztus 1-jétől a régi, rendezetlen levéltár lajstromozásáért ugyan többletjövedelmet ígértek neki, fizetése mégis 300 forint maradt. Bállá ennek ellenére is tovább folytatta a régi bírósági iratok lajstromozását, és rendezte a pertár (iudicium subalternum) anyagát.62 1800. október l-jétől a levéltárnoknak járó juttatás 500 forintra emelkedett, amiből száz forint szállásbért fizetett, és évi tíz forintot kapott „világító pótlására ”.63 Amikor 1832-ben Kecse Pétert választották meg Pest megye levéltámokává, már csak 300 forint fizetést ajánlottak neki. Hosszas alkudozás után 1833-ban beleegyezett a Helytartótanács, hogy az új levéltáros is megkaphassa elődje kiemelt, 500 forintos fizetését.64 Vármegyei kancellária A jegyzői hivatal felügyelete alatt működő kancellária látta el a közigazgatás írásbeli feladatait, adta ki a megye hivatalos iratait. Az ott dolgozó írnokok száma a 18. század utolsó évtizedeiben ugrásszerűen megnőtt, konkrét feladataikról azonban nagyon keveset tudunk. Közülük a legnagyobb tekintélyű a kiadó (expediator) volt. Rajta 57 PML IV. 3-a/l. 1836: 5644. 58 PML IV. 3-a/l. 1837: 4823. 59 A másodaljegyző, az első alügyész, valamint a segédszámvevő 200-200 forintnyi fizetést kapott. Ugyanennyi fizetés járt egyenként a 10 járási alszolgabírónak, 4-5 járási adószedőnek, míg a másodalügyész munkáját évente 150 forinttal, a 16 esküdt tevékenységét pedig egyenként 100-100 forinttal ismerték el. PML IV. 24-a. 2. doboz. Vő. Láczay, 180. o. 60 PML IV. 2. 1. kútfő, 1785:677. 61 PML IV. 1-a. 1790: 3130. 62 PML IV. 1-a. 1790: 3130. 63 PML IV. 23-b/l. 31. doboz, 1808/1809. évi házipénztári napló. 4. f. 64 PML IV. 3-a/l. 1832: 5148. 51
