Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)
1. Kiss Anita: Pest-Pilis-Solt vármegye archontológiája (1715–1750)
(ordinarius/supremus commissarius) tisztség a korszakban szinte állandóan betöltött146 pozíció volt, munkáját pedig helyettes hadbiztosok (subalterni commissarii) segítették. A választások alapján úgy tűnik, hogy eleinte járásonként 1-1 fót alkalmaztak,147 majd a járások helyett bizonyos helységeket vagy területeket jelöltek ki.148 1737/38-tól kilenc helyettes hadbiztosa volt a megyének, akik állandó megbízással rendelkeztek.149 Járvány esetén egészségügyi biztos (commissarius sanitatis) kinevezésére is sor került, például 1738-ban, amikor Muraközy Sámuelt és Széplaky Györgyöt választották meg, de különleges helyzetüket érzékeltetve nem napidíjjal vagy éves fizetéssel, hanem havi díjazással.150 Érdekes kérdés a hadbiztosi és esküdti feladatok átjárhatósága, valamint esetleg az alszolgabírák „kiváltása” ezen két tisztséggel, hiszen amíg Turbuly Éva Zala megyére nézve azt jegyzi meg, hogy az alszolgabírák hadbiztosi feladatokat is elláttak,151 152 * addig Pest megyében épp arra találunk példát, hogy a hadbiztosnak választottakat esküdtnek is „feleskették” 1747-ben, de már korábban is voltak olyanok, akik egy ideig mindkét tisztet betöltötték.172 A megye a legkülönbözőbb ügyek elintézésére és a hivatal kisegítő feladatainak ellátására a hivatalnokokon kívül napidíjas megbízottakat és szegődményeseket is alkalmazott. A megye érdekeinek képviseletét annak határain kívül követek (legati) és űn. ágensek látták el. A fentebbiek szerint a megye legátusok útján képviseltette magát az országgyűléseken (diaeta) és az adómegajánlás céljából összehívott concursusokon is. Azonban ezeken kívül is számtalan esetben követek küldésével igyekeztek érdekeiket érvényre juttatni akár a nádornál, akár az udvarban. A követeket ez utóbbi esetekben is nem egyszer írásos utasításokkal látták el. Amíg a követek és a megyehatárokon belül különböző feladatokat (mint az említett bizottsági vagy törvényszéki munkát) ellátó személyek az egyedi megbízás idejére napidíjat171 kaptak, addig az állandóan Bécsben - Pest megye esetében egy ideig Pozsonyban is - tartózkodó ágensek éves fizetésben részesültek. Pest megye 146 A „ vacantia ” időhatára épp két, fentebb említett egyedi esethez köthető. Imre János másodalispán 1719. évi lemond(at)ásakor ugyanis az őt leváltó Bajtay Ferenc hadbiztos helyébe nem választottak újat, egészen 1723-ig, amikor is a nádor a pórul járt Huszár István „ajánlotta” a posztra. (Lásd: 108. lábjegyzet.) 147 Például az 1715. évi tisztújításkor. 148 1730-ban: Abony, Aszód, Miske, Vác; 1737-ben: Pilisi járás, Pest, Miske (Akasztó), Aszód, Abony, Vác, Kecskemét, Nádudvar, Alberti; 1742-ben: Abony, Aszód, Kecskemét, Pest, Sárközi kerület, Solti járás, Vác; 1746-ban: mint előzőleg, csak Kecskemét helyett Nagykőrös, Solti helyett Pilisi járás. 149 Az alispán megfogalmazása szerint a napidíjak összege az állandó feladatok miatt már olyan nagyra nőtt, hogy gazdaságosabbnak tűnt a biztosságot állandó tisztséggé szervezni. PML IV. 1-a. XVII. kötet, 72-74. o. 150 PML IV. 1-a. XIX. kötet, 360-361. o. 151 Turbuly, 43. o. 152 PML IV. 1-a. XX. kötet, 832. o. 172 A napidíjak szabályozására lásd az említett esetet. PML IV. 1-a. XIII. kötet, 571-576. o. PEST-PILIS-SOLT VÁRMEGYE ARCHONTOLÓGIÁJA (1715-1750) _____________ 2 8
