Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)
1. Kiss Anita: Pest-Pilis-Solt vármegye archontológiája (1715–1750)
Az első- és másodalispánokra nézve előfordult, hogy külön-külön 4-4 vagy 3-3 jelöltet állítottak,75 de az is megesett, hogy a két pozícióra összesen 4-6-ot.76 A szolgabírói helyekre mindig 3-3 személyt ajánlottak.77 A fő- és aljegyzőknél is találkozunk jelöléssel. Az aljegyzői tisztnél ez kevésbé volt jellemző,78 és csak egyszer fordult elő, hogy nem az első helyen kiemeltet erősítették meg, akkor is azért, mert ő Pilisi járási szolgabíró lett.79 A főjegyző esetében az általában három kandidátus80 közül egyszer lemondás miatt,81 két ízben viszont indoklás nélkül a második helyen említettet választották meg.82 A perceptoroknál megfigyelhető, hogy 1725 óta szintén állítottak jelölteket, ám mindig a hivatalban lévő vitte tovább az ügyeket, így ennél a posztnál valóban kivételes helyzetről beszélhetünk. 1742-ben és 1746-ban még az ügyészi posztra is 3-3 személyt neveztek meg. Az első alkalommal a hivatalban lévő Zlinszky Józsefet megerősítették, de figyelmeztették is, hogy rendszeresen látogassa a törvényszék üléseit. Ennek valószínűleg nem tett eleget, ugyanis a következő tisztújításkor leváltották a 3. helyen jelölt Jeszenszky Sámuel javára.83 A megyei hivatal betöltésének alapvető feltételei a magyar honosság és nemesi cím voltak. A tisztviselőknek ezen kívül az 1723. évi 56. te. szerint megyei birtokosnak kellett lenniük. Egyes tisztségekkel kapcsolatban azt is előírhatták, hogy lakhelyük a szorosabb intézkedési területükön legyen, mint a szolgabíráknak járásuk területén.84 Az 1734. április 15-ei közgyűlésen például a megyei rendek a Tarkó Mihály halála miatt megüresedett Solti járási szolgabírói tisztre három jelöltet ajánlottak a helytartó—főispánnak.85 Lotharingiai Ferenc július 4-én kelt válaszában a kinevezést attól tette függővé, hogy ajelöltek vajon birtokosak-e az adott járásban, s valójában is ott laknak-e.86 A közgyűlés tájékoztatta, hogy a Solti járásban csak Sőtér Gábornak van a jelöltek közül birtoka. Igaz, ő sem ott lakik, hanem Pest közelében - mint a másik kettő is -, ami az ügyek intézésének szempontjából sokkal praktikusabb is. Egyébként a Solti járásban, mivel leginkább domíniumok foglalják el a területét, PEST-PILIS-SOLT VÁRMEGYE ARCHONTOLÓGIÁJA (1715-1750) _____________ 7 5 Előbbire 1715-ben és 1725-ben, utóbbira 1717-ben került sor. 1733-ban az első alispáni tisztre négy, a másodalispánira három jelöltet állítottak. 76 Négy jelölt: 1750-ben, hat jelölt: 1742-ben és 1746-ban. 1 Bár 1715-ben csak a Kecskeméti és Váci, 1717-ben csak a Kecskeméti járásba jelöltek, a többi szolgabírót jelölés nélkül megerősítették. 78 1730, 1733 és 1742. 79 1742-ben. 80 1715, 1725, 1733 és 1742. A két posztra összesen négy jelöltet állítottak 1730-ban. 81 1725-ben. 82 1733-ban és 1742-ben. 83 1746-ban. PML IV. 1-a. XX. kötet, 426. o. 84 Ember, 535. o. 85 Sőtér Gábort, Kászonyi Józsefet és Újfalussy Tóbiást. PML IV. 1-a. XVI. kötet, 259. o. 86 „a« proposita subjecta in comitatu seu processu soltiensi sint possessionata, in eoque constanter habitent, quod omnino necessarium esse censeo ad eo, ut istius districtus judex officio suo condigne invigilareposset. ” PML IV. 1-a. XVI. kötet, 348. o. 20
