Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)
10. Aradi Ilona: Magánkönyvtárak pusztulása Pest megyében 1945–1956 között
ARADI ILONA A papírgyűjtő hetek során elkövetett károkért Horváth Ferenc járási népművelési előadó a felelős, mivel a BM-rendelet utasításai ellenére végezte munkáját, nem tett bejelentést állami vagyon eltulajdonításáról, amely a tudomására jutott, és az általa értékesnek minősített könyveket csak hónapok múlva küldte el rendeltetési helyére. A kár ebben a szakaszban felmérhető. Kb. 12 mázsa könyv pusztult el, ami nagyságrendileg 2400 kötetet jelent. Lakatos Ernő szerint sértetlen állapotában a Magyary-Kossa- és a Szentkirályi-könyvtár értéke 5-600 000 Ft volt. (Az ötvenes évek elején!) Ennek talán harmada (főleg az értéktelenebb Szentkirályi-könyvtár) maradt meg, kétharmada a háború során és a gondatlan őrzés, valamint a papírgyűjtési hetek alkalmával elpusztult. Az okozott kár elkövetésénél szerepet játszott a hanyagság és a tudatlanság. Jelentését érdekes megállapítással zárja le: „Sajnálattal állapítottam meg, hogy Tápiószentmárton községben a magyar kulturális hagyományokat nem becsülik meg kellőképpen. A községi tanács jelenlegi vb-elnöke kijelentette, hogy az ő háza is a Blaskovich-kastély köveiből épült és sajnálja, hogy nincs több ilyen fajta kastély, hogy azokat széthordva még több házat építhessenek. Nem volna felesleges felvilágosítani a községi tanács elnökét, hogy új házak építését nem feltétlen műemlékek szétrombolása által kel! létesíteni. Mivel az állami tulajdont ilyen felelőtlen módon kezelték, meg kell vizsgálni, hogy más téren nem követtek-e el hasonló hanyagságokat és visszaéléseket. Javaslom a fent megemlített felelős személyek felelősségre vonását, és a Nagykátai járásban a népművelési munkának magasabb színvonalra való emelését, különösen a hazai haladó hagyományok művelésére és megbecsülésére való tekintettel. ”75 Összegzés Horváth Viktor Könyvek és könyvtárak államosítása Magyarországon 1949-1960 című tanulmányában megemlíti, hogy a második világháború után csak három teljes, állományában csonkítatlanul megmaradt magánkönyvtárról tudunk. Az egyik ezek közül a keszthelyi Festetics-gyűjtemény, amely Magyarország legjelentősebb főúri könyvtára volt. A gyűjtemény az OSZK kezelésébe került 1948-ban. A másik értékes könyvtár Sajókazán működött. A 25 000 kötetes Radvánszky-könyvtárat az Evangélikus Egyház Könyvtára vette át 1949-ben. Végh Gyula 5000 kötetes bibliofd gyűjteményét pedig a bozsoki kastélyból 1951-ben szállítottak át Keszthelyre, az OSZK müemlékkönyvtárába.76 A magánkönyvtárak zöme vagy a háború időszakában, vagy azt követően szenvedett el jóvátehetetlen károsodást. A háborús cselekmények miatt, a front elől menekülve az akkori nemesi réteg tagjai gazdátlanul hagyták épületeiket. A lakatlan kastélyokat kifosztották. Műkincseiket elrabolták, könyvtáraikat, levéltáraikat elégették, vagy más módon pusztították el. Ebben az időszakban nem született külön a könyvtárak begyűjtésére vonatkozó intézkedés, hiszen a nemzet szempontjából fontos magángyűjtemények ideiglenes 75 PML XXVI. 1002-A/b. 277/1954. 76 Horváth, 240. o. 203
