Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)
10. Aradi Ilona: Magánkönyvtárak pusztulása Pest megyében 1945–1956 között
MAGÁNKÖNYVTÁRAK PUSZTULÁSA PEST MEGYÉBEN 1945-1956 KÖZÖTT számára szükséges, hiányzó kiadványokból igényelni lehetett. Az igényeket a LÓK bírálta el. A dolgozók is kérhettek saját használatukra a felsorolt könyvekből.64 A felajánlott kötetekből a Pest Megyei Levéltár könyvtára is bővítette állományát. A Magyar Országos Levéltár őrizte a fennmaradt példányokat, és még az 1990-es években is szerepelt a kapható kiadványok között néhány cím az eredeti listáról. Tápiószentmárton, Magyary-Kossa-könyvtár Szinnyei József Magyar írók élete és munkái című müvében a könyvtár alapítását a 18. század elejére teszi. Alapítója Magyary-Kossa István, aki a könyvtárat Komárom megyében, Aranyoson hozta létre. Utódai a könyvtárat szorgalmasan gyarapították, mely az évek során 4000 kötetre bővült.65 Magyary-Kossa Sámuel (1849-1921), a „szenvedélyes gyűjtő” 1866-ban vette át a könyvtárat, és ettől az időtől kezdve állománya ugrásszerűen megnőtt. 1875-ben (más forrás szerint 1877-ben)66 megvette tiszaroffí Borbély Lajos 1500 kötetes, majd 1879-ben Kátai Gábor karcagi orvos 5000 kötetes magánkönyvtárát. Az 1885-ös magánkönyvtárakról készített felmérés idején állománya 10 225 kötet volt.67 A könyvtár állománya az ismertetés szerint,, enciklopédikus "jellegű, de jelentős számban találkozhattunk természettudományos, földrajzi, történelmi témájú munkákkal. Országos szinten is kiemelkedett az 1848^49-es szabadságharcra vonatkozó aprónyomtat- vány-gyüjteménye. Hírlapgyűjteményében hiánytalanul sorakoztak a Vasárnapi Újság, Budapesti Szemle, Századok addig megjelent számai. A mintegy 200 régi (1711 előtt kiadott) magyar és külföldi nyomtatványa közül a legértékesebb egy 1494-ben megjelent német zsoltár volt. Rendelkezett több unikummal. Az állomány nyelvi megoszlását tekintve főleg latin, magyar, német, francia és angol munkákból állott.68 A Magyary-Kossa család a Jankovich Imre földbirtokos számára 1820-ban épült kúriában élt, melyet két szárnnyal bővíttettek a 19. század közepén.69 Az épület a könyvtár elhelyezésére kicsinek bizonyult, ezért Magyary-Kossa Sámuel 1892-ben karzatos termet építtetett gyűjteménye számára.70 Szinnyei a 20. század elején 16 000 kötetre becsülte állományát,71 Borovszky Samu 24 000 kötetes könyvtárról írt. Jelentős családi levéltárat, 20 000 darabból álló numizmatikai gyűjteményt és metszetgyűjteményt is őriztek a ma már lebontott, elpusztult kastélyban. A Magyary-Kossa-könyvtár pusztulása eltér az eddig bemutatott példáktól, és összefonódik egy másik jelentős magánkönyvtár, a Szentkirályi-könyvtár pusztulásával. Mindkét gyűjtemény elsősorban az 1950-es évek papírgyűjtési kampányának esett áldozatul. 64 PML XXVI. 1002-A/b. 808/1953. 65 Szinnyei, 313. o. 66 György, 78. o. 67 György, 78. o. 68 Borovszky, 146. o. 69 Virág, 266. o. 70 Holl, 158.0. 71 Szinnyei, 313. o 200
