Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)
10. Aradi Ilona: Magánkönyvtárak pusztulása Pest megyében 1945–1956 között
MAGÁNKÖNYVTÁRAK PUSZTULÁSA PEST MEGYÉBEN 1945-1956 KÖZÖTT gyarapodását, olvasóinak számát rögzítették. A kérdőívek visszaküldése önkéntes volt. 1885 októberéig 2314 kérdőív érkezett vissza,31 majd sürgetés után újabb 900. Elsősorban a magánkönyvtárak nem reagáltak a megkeresésre. Végül 913 magánkönyvtárat írtak össze, amelyek állományában 2 167 469 kötet volt, átlag 2374 kötettel.53 54 A kiadványban a magánkönyvtárak felvételével kapcsolatban megtalálható, hogy néhány jelentős könyvtár nem közölt adatokat, „négy-öt elsőrangú” kimaradt a kötetből. Ezek között található név szerint megemlítve az alcsúti és a fóti könyvtár is.55 1927-ben a Magyar Művészet című lapban Bierbauer Virgil közölt rövid tanulmányt a fóti kastélyról. A tanulmányban a könyvtár lenyűgöző szépségéről is megemlékezett. „E fennkölt gondolkozású főúr [Károlyi István] szelleméről szól a faragott asztalosmunkával ékes könyvtár, ahol a polcokon a francia memoire- irodalom úgyszólván teljes egészében sorakozik s még a futólagos látogatónak is az az érzése ebben a teremben, hogy a húszezer kötetet egy bizonyos gondolatrendszerességgel gazdag szellem gyűjtötte össze. ”56 Kerényi Ferencnek a 19. század közepére vonatkozó becsléséhez viszonyítva az állomány megduplázódott az 1920-as évek végéig. A második világháború idején a könyvtár állománya körülbelül 60 000 kötet lehetett. Erről az emigrációból az 1990-es években visszatért gróf Károlyi László mesélt két interjúban,57 a Károlyi család ugyanis az orosz támadás elől menekülve 1944 októberében elhagyta az országot. A gazdátlanul maradt kastélyból eltűnt az értéktárgyak egy része. A Pest Megyei Levéltár iratai között található az a jegyzőkönyv, amelyben 1945. augusztus 28-án a gróf Károlyi-birtokon lévő gazdasági épületek és a park pusztulását rögzítették. Az értékes gazdasági épületek egy része romos állapotban volt, a lakosság széthordta a benne lévő anyagot. A park fáit kivágták.58 A jelentés készítői intézkedést sürgettek a további pusztulás megakadályozása érdekében. Egy másik jelentésben a Fót községben lévő elhagyott javakról készült feljegyzés. A kimutatásban szintén szerepelt gróf Károlyi István kastélya.59 A család, bár az uradalmat államosították, 1945-ben visszatért Magyarországra. Visszaszerezték a fuzérradványi kastélyt, és üzleti vállalkozásba fogtak: kastélyszállót üzemeltettek 1948-ig. Ekkor a Károlyi család tagjait kilakoltatták, az édesapát, Károlyi Istvánt bebörtönözték. Ismét elmenekültek az országból, ahová csak a hatvanas években látogattak vissza. Károlyi László a könyvek pusztulásáról igy emlékezett: „A fóti kastély alsó szintjén helyezkedett el ükapám hatvanezer kötetre rugó könyvtára. Szomorú sors jutott neki osztályrészül: az udvarban égették el 1949-ben. ”60 (Pontosabb dátumot az inteijú nem közöl.) Minden bizonnyal így történt, de erről levéltári forrást nem találtam. 1949 nyarán a könyvtár, vagy annak töredéke még valószínűleg létezett. 53 György, 6-7. o. 54 György, 9. o. 55 György, 403. o. 56 Bierbauer, 472. o. 57 N. Kosa, 2004. július 10., Podhorűmyi, 235-237. o. 58 PML V. 1039. Db-2. 1390/1945. 59 PML V. 1039. Db-2. 2528/1945. 60 Podhorányi, 237. o. 198
