Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)
10. Aradi Ilona: Magánkönyvtárak pusztulása Pest megyében 1945–1956 között
MAGÁNKÖNYVTÁRAK PUSZTULÁSA PEST MEGYÉBEN 1945-1956 KÖZÖTT Központjának küldött jelentés megtalálható a Magyar Országos Levéltárban. E szerint „ a Prónay-kastély kriptájában a községi tanács írásbeli jelentése ellenére iratanyagot nem találtam, csak könyvek hevertek szétszórva a földön. A könyvanyag elszállításáról a Könyvtári Központot kellene értesíteni, mert pusztulásnak van kitéve. A könyveket ugyanis folyamatosan hordják széjjel. ”29 A könyvtár maradványának további sorsáról egyelőre nem került elő anyag. A kastély utolsó tulajdonosa Prónay György 1968-ban hunyt el. Élete utolsó 24 évét Gödöllőn töltötte. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a Prónay-könyvtár zöme a második világháború végén pusztult el, az orosz katonaság égette el a kastélyban talált könyvtárat. Maradványai 1951-ig felbukkannak a község területén, ezek mennyiségéről egyelőre nincs konkrét adatunk. Gyömrö, Teleki-könyvtár A Teleki család fontos szerepet játszott Magyarország történetében. A névadó Telek községben a 15. század elején szereztek földbirtokot, grófi címet Teleki Mihály Erdély kancellárja kapott 1697-ben. Uradalmaik kezdetben fóként Erdélyben és Szatmár megyében helyezkedtek el, később Gyömrö és Szirák vált a család újabb ágának központjává. Gyömrőre Teleki László (1710-1778) révén került a család, aki Ráday Esztert vette feleségül 1732-ben. A mai kastély elődjét fia, Teleki József (1738-1796) koronaőr kezdte építtetni 1770 körül édesapja számára. Ezzel egy időben Erdélyben, Gemyeszegen is építkezett, ezt a kastélyt saját magának készíttette. A gyömrői kastélyt Mayerhoffer János tervezte későbarokk stílusban.30 Az elkészült kastély 1835-ben leégett, de szerencsére a könyvtárat és a levéltárat sikerült megmenteni. Kubinyi Ferenc levéltári gondnok feljegyezte, hogy a tűzvész miatt a levéltárat kénytelenek voltak Pestre költöztetni.31 32 A leégett kastély helyére Teleki Sámuel, a Duna-melléki Református Egyház fógondnoka terveztetett új épületet Hild Józseffel. Az építkezés 1838-ban kezdődött és 1847-re készült el. A neoklasszicista kastélyban az emeleten helyezkedett el a könyvtár, mintegy 4000 kötettel és a családi levéltárral/’2 A könyvtárban a magyar mellett főleg német és francia, kisebb mértékben angol és latin nyelvű kiadványokkal találkozhattunk, elsősorban a történettudomány és a szépirodalom köréből. A századfordulón Teleki Tibor koronaőr birtokában volt a kastély, akinek családi gyűjteményében egyebek mellett Rákóczi-zászlót, XIV. Lajostól kapott pénztartó kazettát, Teleki Mihály erdélyi kancellár drágakövekkel ékesített nyergét és értékes képeket őriztek. A második világháborút a kastély szinte sértetlenül vészelte át, de később berendezése teljesen elpusztult. Már 1945 nyarán gróf Teleki László, néhai Teleki Tibor koronaőr legkisebb fia, másolatban megküldött beadványával fordult a Magyar Királyi Országos Levéltárhoz, 29 MÓL XIX-I-18-a. 1610-Pe 14-7/1951. 30 Virág, 95. o. 31 Rakó, 25. o. 32 Holl, 157. o. 192
