Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)
9. Halász Csilla: Ismeretterjesztő előadások, előadás-sorozatok a Rákosi-korszakban
HALASZ CSILLA szemléltetési eszközként. Pest megyében is csak 20-25 helyre tudtak filmet küldeni, a többi helyen a diafilm maradt a legfontosabb szemléltetési eszköz. Előadások, előadás-sorozatok 1953-1956 között Az 1953. júniusi fordulat után ugyanúgy, ahogy a politika, a gazdaság és a művelődés egyéb szféráiban, a politikai vezetők az ismeretterjesztés területén is elemezték az addig elkövetett hibákat, és igyekeztek új elvi alapokra helyezni az irányítást, a megvalósítást, illetve az ellenőrzést is. Az előadás-propaganda szervezésével kapcsolatos hibákat részletesen feltárták. Eszerint 1953 júniusa előtt többek között nem dolgozták ki az állami propaganda és ismeretterjesztés legfontosabb irányelveit, irányítási módszereit, azaz tulajdonképpen nem volt alap, amire építhettek volna. Részben ezért az ismeretterjesztő munka irányítása mechanikussá, bürokratikussá vált. Emellett nem volt összehangolva a tömegszervezetek és a népművelési intézmények ilyen jellegű tevékenysége sem. Az előadások tematikáját egységesen állította össze az NM, így nem vették figyelembe a korosztályok, területek, társadalmi csoportok közötti különbségeket. A káderkérdést sem sikertilt az NM-nek megoldania. A népművelési apparátus tagjai az alsóbb szinteken nem voltak megfelelő képzettségűek, és elegendő tapasztalattal sem rendelkeztek. Ezen felül pedig olykor a minisztérium munkatársai is alkalmatlannak bizonyultak az ismeretterjesztési feladatok irányítására és megszervezésére. A népművelési apparátus állandó fluktuálása, alacsony politikai és általános műveltségi színvonala sem szolgálta a sikert. Az előadók sok esetben nem voltak szakszerűek, és nem fordítottak elég figyelmet továbbképzésükre sem. A kiadott brosúrákban, útmutatókban gyakori volt a kioktató hangvétel. De még gyakrabban előfordult, hogy a címben szereplő témáról alig esett szó, például a Jobb sertésnevelés, több haszon a gazdának című füzet a 23 oldalból mindössze egyben foglalkozott a sertéstenyésztés anyagi előnyeivel (és ennek fele is az államot dicsérte, ti. milyen előnyös szerződést biztosít a termelőnek). A természettudományos előadások népszerűek voltak ugyan, de itt is „sok volt a nagyképűség, a kincstári kioktatás”. A fentebb leírtak ellenére mégis eredményesnek ítélték a materialista világnézeti nevelés terjesztését. A problémát az jelentette, hogy mindig csak központilag határozták meg az előadások tartalmát, véleménykutatást nem folytattak, és nem vették figyelembe a helyi igényeket sem.76 A népművelés irányítói a hibákból tanulva mindenképp egy sikeresebb ismeretterjesztő munka alapjait kívánták lefektetni. Ehhez véleményük szerint három alapvető változtatásra lett volna szükség: egyrészt a központi irányelveket a dolgozók művelődési igényeinek figyelembevételével szükséges megszabni, ezzel összefüggésben pedig a megyéknek és a kulturális intézményeknek nagyobb önállóságot ajánlatos adni. Másrészt egyszerűbb, szórakoztatóbb formát illik az előadásoknak kitalálni, harmadrészt az egyes ismeretkörök hosszabb, elmélyültebb tanulmányozására is lehetőséget kell adni.77 76 MOL M-K.S 276. f. 89. cs. 373. ő. e. Jelentés az ismeretterjesztő munkáról. (1954) 77 MOL M-KS 276. f. 89. cs. 373. ő. e. Jelentés az ismeretterjesztő munkáról. (1954) 179