Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)
9. Halász Csilla: Ismeretterjesztő előadások, előadás-sorozatok a Rákosi-korszakban
HALASZ CSILLA fontos szempont volt a kommunista vezetők számára. A kommunista propaganda sokszorta hangsúlyozta a nők teljes emancipációjának fontosságát, mind a politikai, mind a gazdasági és a társadalmi életben. Eszerint, mivel a nők egyaránt részt vesznek a termelésben, ezért őket is ugyanúgy nevelni, oktatni kell, fontos tehát, hogy az előadások hallgatóságának felét ők tegyék ki. Harmadik szempontként a résztvevők kor szerinti megoszlásának megfelelő „beállítását” határozták meg. A legfontosabb mindenképp az ifjúság meggyőzése volt, tehát ügyelni kellett, hogy minél több fiatal látogassa az SZFTE-kel. A jelentés szerint a hallgatóság többsége a 20 és 40 év közötti korosztály tagjai közül került ki.44 A későbbi felmérésekben már nem szerepeltek a hallgatóság megoszlására vonatkozó pontos adatok, inkább az előadások konkrét hatását vizsgálták. Meg kell jegyezni azonban, hogy egyébként is igen nehéz lehetett - ha egyáltalán megoldható volt - felmérni a helyi szerveknek, hogy az adott előadásokon milyen arányban vettek részt a különböző társadalmi helyzetű, korú és nemű emberek. így a fenti jelentés adatai is csak ennek fényében tekinthetők mérvadónak. Eredmények Az elkészült jelentések az indulás kezdeti időszakában az SZFTE előadás-sorozatokat rendkívül sikereseknek minősítették. A politikai tárgyú előadásokat, valamint külön az ötéves tervről szólókat is sikerként könyvelték el. Az irodalmi előadások közül a Petőfi Sándor és Arany János költészetéről, a történelmiek közül pedig a Hunyadi János és Dózsa György harcairól szólók voltak a legnépszerűbbek. A természettudományi előadások keretében a legtöbb hallgatót az élet keletkezéséről és a csillagászatról szóló összeállítás vonzotta.45 Az előadások közvetlen politikai-ideológiai hatását is vizsgálták, amiért tulajdonképpen megszervezték az egész mozgalmat. A jelentések szerint az előadáspropaganda meghozta a várt sikert, amit az értékelést írók konkrét példákkal is igyekeztek alátámasztani. így az MSZT kongresszust ismertető előadás után sok helyen nőtt a társaság taglétszáma, a mezőgazdasági tárgyú előadások után pedig emelkedett a munkavállalások és a versenykihívások száma. Az SZFTE sikerességének bizonyítására a Népművelési Híradóban is megjelentek különböző cikkek és olvasói levelek, amelyekben legtöbbször az előadások hasznosságát hangsúlyozták. Ez is természetesen inkább a propaganda egyik fontos eszköze volt, mint valódi tényközlés. A jelentésekben - a korszakra jellemzően - „az ellenség aknamunkájáról” is beszámoltak. Ezek legtöbbször csak kifogások voltak egy-egy rosszul sikerült előadás vagy éppen az üresen maradt nézőtér esetén. E motívumok közös jellemzője, hogy az ellenséges elemek általában alattomosan, csendben intézték a támadást a párt valamely intézménye, vívmánya, jelen esetben az SZFTE ellen, aminek következtében 44 MOL M-KS 276. f. 89. cs. 373. ő. e. A Szabad Föld Téli Esték 1950/51. évi előadásainak értékelése. (1951) 45 MŰveltNÉp, 1953/3. szám, 12. o. 171
