Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)
1. Kiss Anita: Pest-Pilis-Solt vármegye archontológiája (1715–1750)
hiszen a század elején szinte kizárólag csak a tekintélyes földesurakat és az egyházi intézmények képviselőit nevezték meg. A névsorokból még a tisztviselők közül is hiányoztak olyanok, mint a jegyző, akinek mindenképpen jelen kellett lennie.51 52 Az egyházi intézmények közül a pesti pálosok, a budai jezsuita kollégium, a váci káptalan és a telki apátság képviseltette magát rendszeresen, valamint általában személyesen jelent meg a váci püspök, esetenként a kalocsai érsek is. A világi földbirtokosok közül elsősorban újra csak Grassalkovichot kell megemlítenünk. O, ha tehette, személyesen vett részt az üléseken, egyébként a nagyobb birtokosokat uradalmi tiszttartóik képviselték. Szintén ebben az időszakban értékelődött fel a táblabírák (tabulae assessores),51 az általában jogi végzettséggel rendelkező birtokosok szerepe, akik bár nem tekinthetők tisztviselőknek, egyes tagjaik a megyei ügyintézésben - elsősorban bizottsági munkákban és követségekben - mégis tevékeny munkát végeztek. Közrendű személyek ugyan elvileg nem lehettek jelen,53 de a szabad királyi városok (Buda és Pest),54 valamint a mezővárosok (elsősorban Kőrös és Cegléd) képviselői (bírák és jegyzők) a 18. századtól szintén állandó résztvevői a közgyűléseknek.55 A megye egyik 1742-es statútuma, amely a közgyűlés pontos ülésrendjét is leírja, a felsorolás végéhez emellett azt is hozzáteszi, hogy a „köznép” a fennmaradó (középső asztalnál lévő) helyeket foglalhatja el. Itt minden bizonnyal közgyűlés elé berendelt vagy külön kérvénnyel érkező személyekről van szó.56 A puszta részvétel azonban még nem jelentette azt, hogy mindannyian aktív közreműködői is voltak a közgyűlésnek, melynek lehetőségeit megtartásának körülményei önmagában is behatárolták. Az alispánok által összehívott közgyűléseket többségükben Pesten bonyolították le.57 Ez alól kivételt jelentett az 1738 és 1740 közötti időszak, amikor a pestisjárvány PEST-PILIS-SOLT VÁRMEGYE ARCHONTOLÓGIÁJA (1715-1750) _____________ 5 1 Degré ez utóbbi jelenséget azzal magyarázza, hogy nem akarták a jegyző szerepét túlhangsúlyozni. Degré, 2004. 223. o. 52 A táblabírák az 1613. évi 22. te. szerint eredetileg bírótársakként vettek részt a megyei törvényszék ülésein. Később a cím tiszteletbelivé vált, munkájukra azonban továbbra is szükség volt. Hogy biztosítsák részvételüket, a szolgabírák 15 nappal előre értesítették őket (PML IV. 1-a. XV. kötet, 52. o.). Ennek ellenére a megyei statútumok visszatérő pontja az is, hogy büntetés terhe alatt kötelesek megjelenni az üléseken. Ez 1733-ban 3 nehéz márkát tett ki. PML IV. 1-a. XVI. kötet, 67-68. o. 53 A megye 1715. szeptember 24-ei statútumában rendelte el a nem nemesek kitiltását a közgyűlésről. PML IV. 1-a. XI. kötet, 14. o. 54 Buda és Pest küldötteinek részvétele azzal magyarázható, hogy ugyan a megyének a szabad királyi városokban nem volt hatásköre, de a megyei árszabások rájuk nézve is kötelezőek voltak, s ebből - egészen pontosan a céhek visszaéléseiből - számtalan probléma fakadt. 55 Békésben a nemesek csekély száma miatt hívták meg a közgyűlésekre 1730-tól a községi bírákat és jegyzőket. Héjjá, 36. o. 56 PML IV. 92. 18. tétel, 8. f. verso. 57 Pesten és Budán is volt háza a megyének, de a budai romos állapotban volt (1723-ban le is égett [PML IV. 1-a. XII. kötet, 862. o.]) és a megye tájékoztatása szerint azt csak végszükség esetére tartották fenn (PML IV. 1-a. XIX. kötet, 125-129. o.). A pesti vármegyeházán rendezték a közgyűléseket, amelyre nézve 1. Lipóttól nyertek kiváltságlevelet 1697. február 10-én. 16
