Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)
7. Somogyi László: Egészségügyi propaganda Pest megyében 1930 és 1945 között
EGÉSZSÉGÜGYI PROPAGANDA PEST MEGYÉBEN 1930 ÉS 1945 KÖZÖTT 2. Rádió: a rádió által sugárzott propaganda általában nagy tömeghez jutott el. Az egészségügyi nevelés a rádión keresztül csak úgy lehetett megfelelő, ha a hallgató igényeit kielégítette, azaz minél egyszerűbb szavakkal adott tanácsot. A rádióban sugárzott adás esetében a hangsúly nem a „tanításon” volt. A korabeli szakemberek szerint a rádiónak inkább egyfajta , jó barát” funkciót kellett volna betöltenie, aki elbeszélget a hallgatókkal és rámutat néhány fontos problémára anélkül, hogy erőszakos tanítómodorával ellenszenvet váltana ki. Különös óvatosságot igényelt, mi kerüljön a rádió műsorába. Hibásnak találták azt a rádiópropagandát, amely a betegségeket és azok tüneteit ismertetette, mert a hipochondriára való hajlam erősítésének veszélyét látták ebben. A rádióban elhangzó propaganda kapcsán problémaként merült fel például a közlemény megfogalmazásának minkéntje, illetve az előadás módja, mivel ezek nagy befolyással voltak annak sikerességére. 3. Film\ hatóköre kisebb volt a rádióénál, azonban hatása sokkal nagyobb a nézőre, mint a rádió hatása a hallgatóra. Nem lehetett jó propagandát elképzelni anélkül, hogy a film ne nevettesse meg a nézőt. A dramatizálás azonban szükségtelen elemként volt számon tartva. A film készítése során a készítőnek bizonyos mértékű szabadságot kellett biztosítani. Ez azt jelentette a kor felfogása szerint, hogy néhány dolog részletes ismertetésétől el lehetett tekinteni, ha az zavarta a film közérthetőségét és érdekességét. 4. Nyomtatott anyag: nagyobb sikert lehetett vele elérni, mint az előadásokkal. A megfelelően elrendezett sorok, képek, a tetszetős forma nagymértékben elősegítették a siker elérését. A nyomtatott szöveg nagy előnye volt, hogy a távolabbi településeket is el lehetett velük érni azáltal, hogy kézről kézre járt. A nyomtatott anyagon belül érdemes megemlíteni a röpcédula és az ismeret- terjesztő füzetek szerepét. Ezeket elsősorban iskolákban, rendezvényeken, gyűléseken, orvosi rendeléseken lehetett osztogatni, valamint fontos szempont volt a tetszetős forma és a figyelemfelkeltő rajzok. Azt is lényegesnek tartották, hogy a közlésre szánt anyag hangneme összhangban legyen a célcsoporttal. 5. Kiállítás: hátránya, hogy a képek hatása nem volt olyan erős, hiszen csak azokat nevelte, akik ellátogattak egy-egy ilyen kiállításra. A kiállítás célja többféle lehetett, a bemutatandó anyagot természetesen ennek megfelelően kellett összegyűjteni. Fontos volt, hogy az ott közszemlére tett tárgyak egyértelműek legyenek, és megértésük ne okozzon fejtörést a látogatóknak. 6. Mozgalom: például egészségügyi hét iskolák esetében, verseny stb. Egészségügyi propaganda Pest megyében Az egészségügyi propagandát illetően a levéltári forrásokban két, meghatározó módon jelen lévő típusról beszélhetünk. Ezek az anya- és csecsemővédelem, valamint a fertőző betegségek elleni harc. 138
