Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)
7. Somogyi László: Egészségügyi propaganda Pest megyében 1930 és 1945 között
EGÉSZSÉGÜGYI PROPAGANDA PEST MEGYÉBEN 1930 ÉS 1945 KÖZÖTT A 20. század egészségügyi politikájában további teret nyert az egészség megőrzésének gondolata, ami megfelelt a polgárosulás irányának.2 3 A megelőzés állami feladattá vált. Az 1930-as években újdonság volt a közegészségügy terén a megelőző intézmények hálózatának kiépítése. Ebben közrejátszottak nemzetközi - elsősorban egyesült államokbeli - tapasztalatok is. Az 1920-as évek végén a fejlesztések irányának kijelölésekor különös figyelmet kapott az anya- és csecsemővédelem. Ezt motiválhatta az első világháborús emberveszteségek pótlása és az alacsony születésszám. Az I. világháború utáni jelentős demográfiai csökkenés megfékezésére a vidéken élők egészségügyi helyzetének megjavítása tűnt az egyik megoldásnak, hiszen a falu adta a városok népesedési pótlásának nagy részét. ’ Több, egészségpolitikával foglalkozó szakember pedig a nemzetközi statisztikákban megjelent adatokat látva jutott arra a következtetésre, hogy a magyar falu egészségügyi helyzete prioritást élvez.4 5 E gondolat jegyében dolgozták ki az egészséggel kapcsolatos propaganda stratégiáját. Szintén nemzetközi tapasztalatok hatására kapott nagyobb hangsúlyt a felvilágosítás. Ezt a feladatot az 1926-ban létrehozott Egészségügyi Propaganda Központ végezte.” A központ módszertani útmutatókkal, felvilágosító kiadványokkal látta el a társadalmi és hatósági szerveket. Magyarországon Faragó Ferenc, az Országos Közegészségügyi Intézet adjunktusa, egyetemi magántanár, az elsők között fogalmazta meg tudományos alapossággal az egészségügyi propaganda lényegét: „Az egészségügyi propaganda tulajdonképpen nem más, mint ismeretterjesztés és nevelés. Annak ismertetése, hogy milyen ártalmak uralkodnak a magyar nép körében és nevelés arra, hogy miként lehet azokat minél hathatósabban távoltartani és megelőzni. A jó propaganda nem lehet más, mint az igazság céltudatos beállítása. Az igazságot kell tehát olyan alakban előadni, hogy meglepje a közönséget, felkeltse érdeklődését és gondolkodóba ejtse. ”6 A falu egészségvédelmét az ún. Zöldkereszt Egészségvédelmi Szolgálat látta el. 1926-ban a falusi egészségvédelem kiépítése végett néhány járásban bevezették a tisztiorvos által felügyelt egészségvédelmi szolgálatokat. Ezek voltak az alapjai a később létrehozott ún. mintajárásoknak. Közülük elsőként a Magyar Királyi Népjóléti Minisztérium a Gödöllői mintajárást szervezte meg 1927-ben. A szakemberek nagy szerepet tulajdonítottak a mintajárásokban folytatott propagandának, amelyet az egészségvédelem fő tényezőjének tekintettek. A mintajárásokban elért eredményeknél szólni kell a később dicstelen véget ért Endre László, gödöllői járási főszolgabíró által végzett munkáról.7 Az általa indított anya- és gyermekvédelmi program (pl. anyasági tanfolyamok szervezése), amelynek 2 Kosa, 419. o. 3 Kapronczay, 264. o. 4 Váci, 105. o. 5 Az Egészségügyi Propaganda Központ az egészségügy megreformálására létrehozott Egészségügyi Reformiroda keretein belül működött. 6 Faragó, 350. o. 7 Endre László 1919-től a Gödöllői járás szolgabírája, 1923-tól 1938-ig pedig főszolgabírája volt. 136
